Üdvözöljük Nagyszentjános weboldalán!

Látnivalók

József Attila utcai játszótér

A József Attila utcai játszótér hiánypótló létesítmény, melynek különösen a története érdekes. Nagyszentjános központja a falu déli oldalán található, így az északi részen sokáig hiányoztak az ún. jóléti létesítmények. Helyette volt egy nagy kiterjedésű ingatlan, mely nagyrészt egybeesett a Murzsa néven ismert csapadékvíz-tározó helyével, és amit az Önkormányzat beépítési kötelezettséggel értékesített, de az építés nem valósult meg. Helyette szeméthegyek és gyom jellemezte az ingatlant az ott lakók bosszúságára. 2012-ben azt önkormányzat végre élt szerződéses jogával és az ingatlant visszaszerezte. Itt egy kicsit ugrunk az időben, egészen 2013. márciusáig, addig az ominózus  március 14-15-ig, amikor a falunk segítőkészségével bekerült az országos – sőt mondhatni nemzetközi – hírfolyamba. Az itt lakók ugyanis 2013. március 15-én kora reggeltől, az orkánerejű széllel párosult hóviharban megkezdték az 1-es sz. főúton és az M1-es autópályán többszáz, közel egy napja a hó fogságában rekedt embertársuk kimentését reménytelennek tűnő helyzetükből. Köztük kéthónapos kisdedet, átfázott idős embert, fogyatékkal élőt, súlyos krónikus betegségben szenvedő embereket, busznyi iskolást, külföldieket. A busznyi iskolás a ferencvárosi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium és a II. kerületi Csik Ferenc iskola diákjai voltak, akik – sítáborból hazafelé tartva – elakadtak a rendkívüli hóesésben. Az akkori segítség viszonzásaként adta át a játszótéri eszközöket, a tornyos csúszdát, a babaházat, a mérleghintát 2013. május 11-én, a Nagy Antal Fogathajtó Emlékverseny keretében Bácskai János IX. kerületi polgármester Nagyszentjánosnak, mintegy félmillió forint értékben. Fotók itt  Láng Zsolt II. kerületi polgármester meghívására október 14-én a nagyszentjánosi diákok Budapestre látogattak, a II. került e meghívással fejezte ki háláját. A  látogatásuk során Friderics Cecília nagyszentjánosi polgármesterrel együtt felkeresték a Csik iskolát, megtekintették a Parlamentet és bejárták a Fővárosi Állatkertet is. Fotók itt A játszótér az átadása óta kibővült egy az Önkormányzat által vásárolt fészekhintával, 4 lócával, egy kispályás focipályával és egy tetszőlegesen használható gyeppel.   A tervek között szerepel továbbá egy kültéri sakktábla elhelyezése és homokozó kialakítása is, hogy a család minden tagja élvezetesen tölthesse itt az idejét. 

Olvasson tovább

Vasútállomás

Nagyszentjános gazdaságának fejlődését nagyban segítette, hogy 1856. augusztus 11-én átadták a Győr-újszőnyi vasútvonalat, aminek nyomvonala érintette a pusztát, ahol már álltak az impozáns gazdasági épületek is. A nagyszentjánosi állomásépület 1898-ban készült el. Ekkor építették ki a szeszgyárhoz vezető ipari vágányt is.   feliratos fotók: vasutallomások.hu   Fotó: Bedi Hajnalka Az Osztrák-Magyar Államvasút-Társaság emeletes állomásépületében két váróterem volt: az I. osztályú díszes berendezéssel, tükörrel ékesítve, és a III. osztályú váróterem kényelmes, de egyszerű berendezést kapott. A földszinten előcsarnok, pénztár és a vasútforgalmi helyiség volt. Az emeleten az állomásfőnöki lakást rendezték be. Ezek a beruházások a MÁV tulajdonát képezték. Az első állomásfőnök Schlesinger Ármin volt. 1945 előtt a postai szolgáltatás is az állomásépületben kapott helyet, és a háború befejezése után évekig ott maradt.[1] A községet átszelő vasút biztonságos gyalogosközlekedését az aluljáró, a közúti közlekedést az átjárás modern műszaki berendezése biztosítja. A korszerűsített vasúti pályaudvart az aluljáróval, a Bakony-ér fölötti vasúti híd cseréjét, a megrongálódott állomásépület tetőszerkezetét, a felújított épületet 1996-ban adták át. Meg nem erősített források szerint ekkor távolították el az épület téglafaláról a feliratokat, köztük a II. világháborúba bevonultak feljegyzéseit is. A MÁV 2004. január 31-ével megszüntette az állomásfőnökséget, és a nagyszentjánosi főnökséget Győr forgalmi csomóponthoz csatolta. Utolsó állomásfőnök Derzsi István volt. Jelenleg az állomásépület emeletén az Önkormányzat által vásárolt szövőgép található, melyet azok, akik tenni akarnak saját életük jobbításáért, pénzkereseti lehetőségként hasznosíthatnak.  A MÁV tulajdonát képezte a vasútvonal mellett épült raktárépület is, amely azonban hosszú ideig használaton kívül volt, mígnem életveszélyes állapota miatt az Önkormányzat kezdeményezésére az építésügyi hatóság elrendelte a lebontását. Jelenleg már csak a beton alapzat lelhető fel. [1] Forrás: Orbánné dr. Horváth Márta: A mi falunk Nagyszentjános{jcomments off}

Olvasson tovább

Tarnai Rudolf Emléktábla

A Hunyadi Mátyás Általános Iskola aulájában Tarnai Rudolf igazgatónak 2011. április 15-én a képviselőtestület kezdeményezésére emléktáblát avattunk. A bensőséges ünnepen az emlékezők között ott voltak tanártársai, tanítványai, közöttük az első növendékek is, akik tisztelettel gondoltak az iskola régi igazgatójára, aki nemzedékeket nevelt a községben, és a falu vezetésével együttműködve teremtette meg a modern iskola alapjait. Sokat tett községünk fejlődéséért, iskolánk nevének öregbítéséért. Tarnai Rudolf szakmai önéletrajzát anno  így foglalta össze: „Nem nagyszentjánosi születésű vagyok, Nagycenken születtem. 1948-ban végeztem el a Tanítóképző Főiskolát Győrben, ekkor képesítőztem. Szeptemberben az indulásnál nem kaptam állást, csak egy hónappal később október 28-án nevezett ki Dr. Ortutay Gyula vallási-és közoktatásügyi miniszter. Amikor ide kerültem, már a kastélyban volt az iskola, két osztályteremmel. Egy tanáros iskola volt összevont nyolc osztállyal. Amikor odakerültem én tanítottam a felsősöket, Dr. Bellay Józsefné pedig az alsósokat. Mindent tanítottunk: számtant, mértant, magyar nyelvet, irodalmat, történelmet, földrajzot. Habár összevont osztály volt, ennek ellenére elkülönítettük a különböző osztályokat és külön-külön meghatároztuk a feladatokat. Miközben az egyik csoporttal foglalkoztunk a másik csoportnak meghatároztuk mit csináljanak, ezt nevezték önálló foglalkozás órájának, az előzőt pedig a közvetlen órának. Vonattal jártam ki Győrből, majd később kaptam egy szolgálati lakást. Bellaynét később elhelyezték innen és helyére Gaborek Ilonka érkezett. 1952-53-ban jött Kovács Istvánné, ekkor már bontottuk az osztályokat úgy, hogy 1-2, 3-4, 5-6. Az alsó és a felső külön osztályban volt, a létszám változásával délelőtti-délutáni tanítás alakult ki. A tanítás állami tanterv szerint folyt, valamint az órarend is meg volt határozva. 1 nap 5 óra tanítás volt egy összevont osztálynak, ebből mindig félórákat tartottunk egy-egy csoportnak. Farkas István gönyűi pap volt az iskolaszék elnöke. Hittant tartott és felügyelte az oktatást is. Az iskolát folyamatosan szépítettük, korszerűsítettük. Lambériáztattuk a falát, a padlózatot parkettáztattuk, egyszóval megpróbáltuk olyan szintre hozni, ami megfelelt a kor követelményeinek. De egy idő múlva a lakosság létszámának növekedésével megnőtt a tanulói létszám is és már kicsi lett az iskola. Ekkor jutottunk arra a döntésre a gönyűi tanács egyetértésével - mert akkor még Gönyűhöz tartoztunk-, hogy építeni kell egy új iskolát. 1964-ben el is készült, majd folyamatosan bővült, egy ideig párhuzamosan működött a két iskola, majd a kastélyban lévő megszűnt. A mostani végül is jobban megfelel a korszerű oktatáshoz szükséges követelményeknek. Az új iskola négy tantermes lett, ami később öt teremre változott. Nagyon szép lett az épület kívül-belül és megpróbáltunk vigyázni rá, hiszen sokat dolgoztunk érte. A gyerekeknek bevezettük a tisztasági csomagot és a mamuszkát, amit ha a tanterembe mentek fel kellett húzniuk, hogy ezzel is védjék a parkettát. Közben a kollégáim száma is egyre gyarapodott az idők folyamán, Juhász Irma, Bene László, Hujber Ferenc, Szüts Etelka, Burits Ádámné, Nónai Pálné, Eisenkobb Ivorné, Tamás Zoltánné, Gőcze Mária, Herendi Károly, Háromszékiné Horváth Andrea, Háromszéki Miklós, Hájas Júlia, Bodó Gábor, és így tovább, elnézést, hogy ha valakit kihagytam volna. Mindig jó kapcsolatban voltam a kollégáimmal, sok jó tanító és tanár dolgozott nálunk, akik egy része Győrbe ment dolgozni, mert elég nagy procedúrával jár a kivonatozás. A 70-es években folyt felnőttoktatás is, akkor mindenkinek kötelezővé tették a nyolc osztály elvégzését. Ezt azokra értették, akik csak 6 elemivel, vagy azzal sem rendelkeztek. Én tanítottam őket és kb. 5-6 turnus ment le, összesen kb. 100-an végezték el. Nagyon nehéz volt őket tanítani, mert mindig elaludtak, hiszen nagyon fáradtak voltak a munkától és a tanítás ugye csak munka után vált lehetővé.  A szülők eleinte mérsékeltebben álltak hozzá az iskola ügyeihez, de az idő múlásával egyre aktívabban részt vettek az iskolai életben. Megalakult a szülői munkaközösség, társadalmi munkákban segédkeztek. A diákok is egyre komolyabb hozzáállást tanúsítottak. A háború végeztével az első komoly diákszerveződés akkor bontakozott ki, amikor 1948, megalakult az úttörő mozgalom, amely egészen a rendszerváltásig nagy szerepet játszott a diákok életében, hiszen rengeteg rendezvényt, megmozdulást szerveztek. Ezen felül megalakítottunk egy új rendszert az úttörőcsapaton belül, amelyet később a Budapesti Oktatási Minisztériumban fel is használtak, ami következő volt: egy rendszert alakítottunk ki az úttörőcsapaton belül. A diákok közül megválasztottunk főtisztségviselőket: egy főtisztaságfelelőst, aki a helyettesével együtt az iskola tisztaságáért felelt, egy főügyeletest, aki a helyettesével együtt az iskola rendjére ügyelt. Ezáltal mindig rend és tisztaság volt. Egy olyan belső rendszert alakítottak ki, ami egyedülálló volt. Az osztályokon belül ugyanúgy megvoltak a tisztaságfelelősök és ügyeletesek, akik ezek alá tartoztak. Minden hónapban rendeztek egy gyűlést, ahol az osztálytitkárokon kívül ők is beszámoltak a havi munkáról és észrevételekről. Folyamatos értékelések voltak. A tanítást tanfelügyelők ellenőrizték bizonyos időszakonként és erről folyamatos jelentéseket készítettek. Bemutató tanításokat tartottunk más iskola igazgatóinak. Élenjáró iskola volt a miénk egy időben. 1988-ban mentem el nyugdíjba, a helyembe egy nagyon kiváló kollégám, Tamás Zoltánné lépett.” (forrás: A mi falunk Nagyszentjános) Friderics Cecília polgármester asszony és az iskola igazgatónőjének, Németh Tamásnénak a köszöntője után a jelenlegi diákok adták elő műsorukat. Nagy Szabina, Kok Annamária és Terdik Patrícia gyönyörű verseket szavaltak el, majd az iskola énekkara egy dallal járult hozzá az ünnep színesebbé tételéhez. Emlékbeszédet Tamás Zoltánné igazgatónő mondott.  Szemében könnyekkel emlékezett arra az emberre, akivel a tanári pályán 1973-tól sok évig együtt dolgozott. A beszédet követően Tóthné Varga Brigitta adta elő a Tanárköszöntő című verset. Ezt követően Kócs György egykori tanítvány és Nagy Martin jelenlegi diák leplezte le az emléktáblát. Majd Rudi bácsi családja helyezte el elsőként a szeretet koszorúját az emléktáblánál. Ezután a község koszorúját Friderics Cecília polgármester és Kalmár Ivánné nyugdíjas tanár, az iskoláét pedig Nebehaj Károlyné tette a megillető helyre. Az első diákok nevében virágot helyezett el az emléktáblánál Fekete Józsefné, Hadnagy Lászlóné, Keszei Lászlóné, Rácz Gáborné, Szabó Sándorné, Vakarcs Józsefné. Az ünnepséget állófogadás zárta.{jcomments off}

Olvasson tovább

Vasút utcai közpark

A Polgármesteri Hivatal és a vasútállomás közötti közterületen 2006-2008 közötti időszakban központi támogatásból, a közösen végzett munkával megtoldva elkészült a játszótér, amelyen egy mászóvár hintával és csúszdával és két rugós hinta nyert elhelyezést.  A játszótéri eszközökön kívül homokozók és egy füves rész tartozott a körülkerített létesítményhez, ahol 2 pad és egy közkút szolgálta még az azt igénybevevők kényelmét. A gyerekszám növekedésével nyilvánvalóvá vált, hogy a község egyetlen nyilvános játszótere nem tudja kiszolgálni az igényeket, ezért annak bővítése szükséges.  A Pannónia Kincse Leader Egyesülethez benyújtott pályázat elbírálására azonban csak az egyesületi működési problémák felszámolása után, 2011-ben került sor. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott 8.647.413 Ft pályázati támogatásból a Játszótér 2006. Kft. és alvállalkozói kivitelezésében elkészült a játszótér bővítése, melynek következtében új mászóvárral és egy fészekhintával gyarapodott a játszóeszköz park. Egyidejűleg megtörtént a már meglévő játszóeszközök biztonsági felülvizsgálata és javítása. A játszótér környezete a Polgármesteri Hivatal előtti közteret kettészelő sétaúttal bezárólag parkosításra került. Gyarapodott a padok száma is, így a kísérők is kényelmes körülmények között követhetik gyermekük játékát.  Átadására 2012. május 28-án került sor. Az átadás fotóit megtekintheti galériánkban.  A sétaúton túli parkrész sokáig Nagyszentjános szégyenfoltja volt. A Kisalföld napilapban megjelent sms a következőképpen foglalja össze a történetét:   A falu településképe szempontjából meghatározó, központi, stratégiai helyen fekvő közterületen lerakott beton nagyban behatárolta a növényekkel való betelepítésére tett kísérleteket, hiszen a töltött talajon gyorsan elszivárgó víz a területet sérülékennyé tette, csak az agresszív gyomfajok nyertek teret. Az elhanyagolt közpark átfogó, komplex térépítészeti átalakítására a Nyugat-dunántúli Operatív Program „Környezetfejlesztési akciók a fenntartható településekért”  című, NYDOP-4.1.1./D-11 kódszámú pályázati kiírására az Együtt Európáért Alapítvánnyal konzorciumban benyújtott, a „Környezettudatosság erősítése és a porterhelés csökkentése Nagyszentjánoson közterület természetbarát megújításával” című pályázat keretében került sor. A fejlesztés eredményeképpen a betontörmelék környezetbarát technológiával történő átcsoportosításával a park többi részén talajjavítást végeztek, másrészt a rosszminőségű talajból kialakításra került a déli oldalon egy terepplasztika, amely alkalmas a vasúti ipari létesítmények látványának takarására és zaj- és szél elleni védelemre. A terepplasztikába illesztve egy terepszint fölé épített csapadékvíztároló tartály kapott helyet, mely nem csak a park, de a templom környezetének csapadékvizét is befogadja a kiépített vízelvezető rendszeren keresztül. A helyben tartott csapadékvíz a park növényzetének öntözését szolgálja, túlfolyás esetén szikkasztása megoldott. A terepplasztika két különböző lejtésű szánkó-lesiklópályát foglal magába, ami síkvidéki terepen hiánypótló megoldás. Emellett a domb által körülölelt kiöblösödésben tüskékre ültetett fapárnákkal, illetve az erózióvédelmet szolgáló gabionok lefedésével minimális beavatkozással szkénévé, szabadtéri miniszínházzá alakítható, újabb méltó helyszínt biztosítva a megemlékezéseknek, szabadtéri rendezvényeknek vagy a projekthez kapcsolódóan környezetvédelmi foglalkozásoknak. A terület látványos átalakulását az ilyen volt- ilyen lett fényképsorozat mutatja szemléletesen. A fotókat a tervező, Till Angelika készítette:   Őszi pompájában a park különleges látványt nyújt, közkedvelt fotózási helyszínül szolgál. További fotók a parkról itt: https://picasaweb.google.com/110818717527699680060/VasutiUtcaiKozpark A projektről további közérdekű információkat a Projektek menüpontban talál.  {jcomments off}

Olvasson tovább

Szent János apostol és Szent Liborius püspök temploma

A templom története: A nagyszentjánosi hívő embereknek évtizedeket kellett arra várni, hogy templomuk legyen. A háború előtt a nagy ünnepeken Gönyűre jártak misére. A háború után 1949-ben először a kastélyban kialakított tanteremben volt vasárnaponként mise a katolikusoknak. Az osztályterem falán a korra jellemző díszítések (Rákosi Mátyás és Sztálin képe) között a tábla előtt állt az ideiglenes oltár, amit Gábriel József készített. A két fehér zászlót Fajkusz Katalin és Fajkusz Margit horgolta. 1945-ben a gönyűi plébános Nagyszentjánoson is kapott telket a leendő templom részére, amit később visszavettek. Nem engedélyezték Nagy Sándor akkori plébánosnak, hogy egy kis házat vásároljon az egyházközség templom céljára. Az évek során a település lakossága növekedett, hetven százalékban katolikusok voltak, fájó hiányként élték meg, hogy nem volt templomuk. Már 1988. április 29-én a közös községi végrehajtó bizottság ülésén kijelölték a kápolna építési helyét. Az akkor felvetett javaslatot, hogy a katolikusok és az evangélikusok közösen használják a templomot, elvetették, de később a közös használat biztosított lett a református és evangélikus híveknek is. 1989-ben az elvett telek helyett egy kisebb telket kapott az egyházközség. A tervező felmérése után derült ki, hogy kicsi a telek, templom építésére nem alkalmas. Dr. Pataki Kornél megyéspüspök először a templom terveit szerette volna látni, de megfelelő telek hiányában nem készülhettek a tervek sem. Az újabb fordulat 1992-ben következett be, amikor az állami gazdaság nehéz anyagi helyzetén ingatlan eladásával kívánt enyhíteni, s az egyik irodaépületet a hozzátartozó telekkel együtt hirdette meg eladásra. Az egyházi kárpótlás során a Polgármesteri Hivatal közreműködésével sikerült az ingatlant megvásárolni, a vételárat a győri püspök előlegezte meg. A nagyobb irodában berendezett kápolnát dr. Pápai Lajos püspök szentelte fel 1992. november 22-én. Az épület további átalakításával a végleges templom berendezésről gondolkodtak, amikor a tervezők ismét közbeléptek, az épület gyenge statikai állapotára hivatkozva. A Nagyszentjánosi Egyházközségi Képviselőtestület kilenc tagja 1993. február 21-én tartotta alakuló ülését, hogy a templom építését támogassák, abban közreműködjenek. Az új templom tervét Horváth Sándor és Hellenpárt György 1995 tavaszára elkészítette. II. János Pál pápa 1996. szeptember 7-én tartott szentmiséjén a győri Ipari Parkban, a Szent János tiszteletére építendő nagyszentjánosi templom alapkövét megáldotta. Pénz hiányában az építkezést nem tudták megkezdeni. Az isteni gondviselés a németországi Paderbornból Paul Kaiser plébánost Győrbe irányította. Ő Szent Liboriusz püspök tiszteletére kívánt az egyházmegyébe templomot építeni, mert a püspök szent Márton nagy tisztelője volt. Dr. Pápai Lajos püspök a két törekvést egyesítette. Hozzájárult, hogy a nagyszentjánosi új templomnak két védőszentje legyen, Szent Liborius püspök és Szent János apostol. 1997. október 28-án megkezdődött a templom építése Fehér László mérnök irányításával, a Bau-Penta Bt. Gyuris Imre vállalkozó közreműködésével. Az alapkövet, és az építés előkészületeiről szóló leírást 1997. december 7-én dr. Pápai Lajos a templom alapjába elhelyezte. A község első templomát Johannes Joachim Degenhart padernborni érsek és dr. Pápai Lajos győri püspök szentelte fel 1999. június 27-én, Szent János apostol és Szent Liborius püspök tiszteletére. A magyar és német nyelvű misét Johannes Joachim Degenhart érsek celebrálta. Az épületről… az Emma hurrikán előtti állapot 2012. augusztus 20. (Fotó: Mekli Zoltán) Fotók: Törökné dr. Csölle Katalin A templom ÉK-DNy-i tengellyel épült. A főbejárat mellett áll a torony, oda került az 1938-ban szentelt harang. A torony lépcsőjén lehet feljutni a karzatra. A templomtér egyhajós, apszissal bővített. A keresztelőkút a templomtér nyugati sarkában áll. Belső festése fehér, a keresztút képzőművészeti alkotások reprodukciója. A templom mellett sekrestye és hittanterem épült. A 350 négyzetméteres templom kétszáz hívő befogadására alkalmas. Templom belső tere (fotó:Mekli Zoltán) Fotó: Hérics Mihály Szent János apostol és Szent Liborius püspök fából faragott szobrait Bálint Árpád készítette. A tabernákulum, a keresztelőkút rézmunkáit Szabó János alkotta. A szentély kialakítása Filó György munkája. A márványból készült főoltár Johanes Joachim Degenhart padernborni érsek ajándéka. A megyés püspök, dr. Pápai Lajos a liturgikus tárgyakat ajándékozta a templomnak. A 14,15 m magas torony 2012. augusztus 20-án egy 56 kg-os lélekharanggal gazdagodott, felirata: „Elődeink emlékére öntetett engem Nagyszentjános község lakossága 2012.” A harang másik oldalán a magyar címert vivő két angyal látható. A harang pártázatának felirata: Öntötte Gombos Miklós Harangöntő Mester Őrbottyánban. az új lélekharang (fotó: Mekli Zoltán) Az új harang közadakozásból készült, dr. Pápai Lajos püspök ünnepi mise keretében felszentelte. Nagy egyetértés fogadta az ünnepi vers befejező gondolatát: „Érted szól a harang egyszer, ha életednek vége, lelked helyett ő visz hírt, fölmentem az égbe.” A templom védőszentjei Szent Liborius életéről keveset tudunk. Az biztos, hogy előkelő gall törzsből származott és római műveltséggel rendelkezett. Vélhetően 348-ban Cenomaniaban, a Le Mans városában született, és 49 éven át volt e franciaországi város püspöke. Ez idő alatt 217 papot és 184 diakónust szentelt. Több templomot is építtetett. Kortársa és barátja volt a toursi Szent Mártonnak, aki Pannóniában a legenda szerint Pannonhalmán született. Az ő karjaiban halt meg 397-ben. Amikor a kereszténység elterjedt a mai Németország területén, Padernbornban püspökség alakult. Szent Liborius földi maradványait, ereklyéit 836-ban szállították Paderbornba, a krónikák szerint közben sok csoda történt. Páva kísérte ereklyéit az úton, de amint megérkeztek, a páva elpusztult. Azóta Szent Liborius a paderborni dóm patrónusa, védőszentje. Paul Kaiser atya ennek az egyházmegyének a plébánosa, és adakozó híveivel együtt már több magyarországi templom építéséhez nyújtott meghatározó segítséget. Ahol segítségükkel templomot építenek, mindenütt szeretnék felhívni a figyelmet Szent Liboriusra. Szent Liborius attribútuma, azaz állandó jelvénye, mely alapján felismerhetővé válik, a 13. sz. óta könyv 3 éles kővel, utalva arra, hogy a szent a vese- és epekőtől szenvedők védőszentje. Napjainkban a Liborius-ünnepségen mindig sok hívő vesz részt, köztük egyre több pap és főpap is. Ezek a találkozások a világ minden részéről érkezett vendégek és a paderborniak között, megértést ébresztenek más országok egyházainak problémái iránt. Így mutatkozik meg Szent Liborius népeket összekötő ereje. Szent János apostol, katolikus körökben Evangélista Szent János (kb. 6 – kb. 100) a tizenkét apostol egyike. Az evangélium úgy emlegeti, mint a tanítvány, akit Jézus szeretett. A tanítványok közt a legfiatalabb, és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. A negyedik evangélium, három apostoli levél és a hagyomány szerint a Jelenések könyvének szerzője. A galileai Betániából származott, apja Zebedeus halász volt. János bátyjával, Jakabbal apja mesterségét folytatta. Anyja Szalómé Jézus követői közé tartozott. Keresztelő János fellépésekor a tanítványa lett, majd a Keresztelő tanúságtétele után Andrással együtt Jézushoz csatlakozott. Jelen volt Jézus színeváltozásánál, az utolsó vacsoránál az Úr mellett foglalt helyet, és az apostolok közül csak ő kísérte el Krisztust a Golgotára. A kereszt alatt Jézus az ő gondjára bízta édesanyját, Máriát. Jézus feltámadását követően az asszonyok híradása nyomán Péterrel együtt futott az üres sírhoz, hogy megbizonyosodjon a Mester feltámadásáról. A Szentlélek eljövetele (Pünkösd) után a hagyomány szerint Szűz Mária haláláig Jeruzsálemben maradt, s ott a környéken és Szamáriában apostolkodott. Pál apostol halálát követően Epheszoszban folytatta életét. Ő tanította a második apostol nemzedék több jelentős képviselőjét: Pápiász hierapoliszi, Polikárp szmirnai, Ignác antiókhiai püspököt. Domitianus császár (Kr. u. 81-96) idején Rómába idézték őt, hogy megöljék; forró olajba dobták, ahonnan ő sértetlenül szabadult, ezt követően Patmosz szigetére száműzték. Itt részesült azokban a látomásokban, amiket a Jelenések könyvében leírt. Nerva uralkodása alatt visszatért Epheszoszba, és már száz éves lehetett, mikor Traianus uralkodásának idején meghalt az apostolok közül egyedüliként, természetes halállal. Védőszentjüknek tekintik: a teológusok, a filozófusok, a tanárok és tanulók. Rómában temploma van, az egyházművészet egyik kedvelt alakja. A templom búcsúja július 23. Ekkor van a templom német védőszentjének, Szent Liboriusnak az ünnepnapja. Németországban, a paderborni dómban is ezen a napon ünneplik. A község búcsúja Pünkösd vasárnap van, így a két ünnep nem esik egybe. A templompark A templompark sokáig Nagyszentjános egyetlen rendezettnek mondható közparkja volt. Növényzetét, elsősorban fáit a 2008-ban a községben jelentős károkat okozó Emma névre keresztelt orkánciklon és az ahhoz társuló tornádó tövestül csavarta ki. Civil szervezetek segítségével több kísérlet történt a park virágosítására és facsemeték telepítésére, a templom környezetének átfogó rendezésére azonban csak 2014-ben került sor, amikor is a Katolikus Egyházközösség az Önkormányzat kezdeményezésére és támogatásával a Darányi Ignác terv keretében ÚMVP pályázaton a falukép szempontjából meghatározó templom és környékének rendezésére, valamint a templom talajvíz-okozta állagromlás megakadályozására pályázati támogatást nyert. (Fotó: Friderics Cecília) A kivitelezés befejeztével valóban akadálymentessé vált az épület, az épületet körbeölelő burkolt gyalogúton és az újonnan épült rámpán a templom kerekesszékkel is megközelíthető. Méltó helyrekerült az Idősek éve emlékére állított emlékoszlop és idősbarát padokkal gazdagodott a park, hogy e korosztály számára is legyen megfelelő hely a pihenésre. Az eredetileg is gyülekezőtérnek tervezett templom előtti tér szilárd burkolatot kapott, így az egyes megemlékezésekhez kiváló helyszínül szolgálhat. A templom 15 éves évfordulójára kialakításra került egy tematikus sétaút, melynek mentén információs táblák mesélnek a történetéről, a védőszentjeiről, a templomparkban elhelyezett hármas halomról és kettős keresztről.

Olvasson tovább

Pannon homoki gyepek

Az M1 autópálya nagyszentjánosi lehajtója mellett megmaradt pannon homoki gyepek az egykor Győrtől Esztergomig húzódó kisalföldi meszes homokpuszta maradványaihoz tartoznak. A mindössze 7 ha kiterjedésű területen a fajok közül a magyar futrinka (Carabus hungaricus) és a homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) fordul elő. A homokpusztagyepek védett fajai közül többek között a fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphecodes), a védett agárkosbor (Orchis morio), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) és a homoki kocsord (Peucedanum arenarium) található meg. Az élőhelyet ma már nem az autópálya építés, hanem a felelőtlen terepmotorosok pusztítása és az özönnövények, különösen az akác terjedése veszélyezteti.

Olvasson tovább

Milleniumi kettőskereszt

  2001. június 3-án a templom előtti téren a millenniumi ünnepség keretében került sor a millenniumi kettős kereszt felállítására és felszentelésére.   Az ünnepség keretében Dr. Németh Éva helyettes államtitkár asszony felavatta községünk címerét és zászlóját, melyekről a település jelképei menüpont alatt olvashatnak részletesen. A millenniumi zászlót Kócs Sándor polgármester és Csizmadiáné dr. Kiss Ildikó jegyző vették át, a zászlószalagot felkötő ún. zászlóanya Csepi Lajosné volt.

Olvasson tovább

Erebe-szigetek - a csodálatos természet

Nagyszentjános közigazgatási területén jelentős természeti érték a falutól északra elhelyezkedő két Duna-sziget, az Erebe-szigetek, amelyek a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartoznak. Az érintetlen szigetet erdőrezervátummá minősítették, a növény- és az állatvilág természetes folyamatait az ember semmiféle gazdálkodó tevékenységgel nem befolyásolhatja. Az 1880-as térképen még Erbe néven szerepelnek, az 1930-as térképen már Erebe megnevezés található. Az Erebe-szigeteknek már az elnevezése is felettébb érdekes, két verzió is él a köztudatban. Az egyik még a török-időkig nyúlik vissza, mikor is a szigetekhez közelebb eső Gönyű lakossága a szigetre menekült a vérszomjas betolakodók elől. Akik már biztonságban érezhették magukat a sziget védelmében, "Erre be!" felszólítással mutatták a helyes irányt a többieknek. A másik verzió a hajózással kapcsolatos, ott is az "Erre, be!" parancsot kiabálták, csak éppenséggel a lovakkal dolgozó rakparti munkásoknak mutatták így az utat. E szigetvilág a holtágaival, meredek falú, szakadó partjaival, háborítatlan környezetével igen jó élőhelyet biztosít több védett állatfajnak.   Az Erebe-szigetek tehát elsősorban a gazdag állatvilága miatt jelentősek. A hódok és vidrák mellett számos felbecsülhetetlen értékű faj talál itt menedéket. A 64 hektáros vízzel határolt területen talált otthonra a védett partifecske, a gyurgyalag és a jégmadár is. A terület jelentős fészkelő madárfaja a barna kánya (Milvus migrans), másik ragadozó madár a réti sas (Haliaëtus albicilla), ami főleg a téli időszakban tartózkodik ezen a területen. Ugyan nem itt fészkel, de ide jár táplálékért a feketególya is. A vonulási időszakban a vadrécék különböző fajainak nagyobb csapataival találkozhatunk. Leggyakoribb a tőkésréce (Anas platyrchynchos), ritkább a nyílfarkú (Anas acuta) és a kendermagos réce (Anas strepera). Az északi fajok közül télen a kerce- (Bucephala clangula) és a kontyos réce (Aythya fuligula), míg a hegyi réce (Aythya marila) és a jeges réce (Clangula hyemalis) csak alkalomszerűen fordulnak elő. A botanikai értékek kevésbé jelentősek, de azért akadnak különleges, védett fajok. Az Erebe-szigetek melletti partvonalon virul a csajkavirág, a pókbangó, a vitéz kosbor, az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor, a bíboros kosbor, a sömörös kosbor de jellemző faj még a homoki nőszirom is.A különleges fajok sorában helyet kell, hogy kapjon a vérvirág is. Jovanovics Dusán elmondása szerint még a törökök hozták be hazánkba, a lelkes környezetvédő úgy tudja, a lovak abrakával együtt került ide, és vetette meg gyökerét. A szigeteken jól nyomon követhetőek a napjainkra felgyorsult feltöltődési folyamatok. A folyamatokat tükrözi a növényvilág szukcessziója is, melynek első képviselői az iszapkákás gyep és az egynyári gyomvegetáció. Ezeket követik a bokorfüzesek, a hordalékszigetekre települő fekete- és fehérnyárak (Populus nigra, P. alba), majd a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), a vénic szil (Ulmus laevis). Cserjeszinten a veres-gyűrűs som (Cornus sanguimea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) és a hamvas szeder (Rubus caesius) képviselteti magát. Mára a szigetek erdeinek jelentős része telepített nemesnyár állományból tevődik össze. Jelenleg az a kérdés, vajon a szukcesszió során az őshonos növényeknek vagy az özönnövényeknek sikerül uralkodóvá válniuk.  

Olvasson tovább

Limes őrtornyok községünk közigazgatási területén

Talán kevesen tudják, de településünk közigazgatási területén, a vadregényes Duna partjához közel, a római kori limes őrtornyai találhatóak. Persze ne várjunk látványos, az égbe magasodó tornyokat, de a régészeti kutatások bizonyítják, hogy a föld kettő őrtornyot rejt. Az 1. sz. főút és a Duna-part közötti területen, a főúttól északra fekvő alacsony dombsor Dunára néző peremén 1975-ben T. Szőnyi Eszter egy római-kori őrtorony épületének maradványait tárta fel. A 15x15 m kiterjedésű, lekerekített sarkú négyzetes alaprajzú őrtorony épületének csak a száraz alapozása maradt meg. A tornyot egy 23x27 méteres szabálytalan ovális árok övezte. Az őrtornyot Visy Zsolt Arrabona 7. burgusként azonosította. (részletesen T. Szőnyi Eszter ismertetőjében itt)   Az őrtoronytól nyugatra 120 méterre a Bakony-patak partján légifelvétel alapján Visy Zsolt egy másik őrtoronyra utaló jelenséget figyelt meg. Azonban ezt a helyszíni bejárás során beazonosítani még nem tudták. Ezt Visy Zsolt provizórikusan Arrabona 9. burgus-ként azonosított. Mi is az a limes? A limes az ókori Római Birodalom több ezer kilométeres, hegyeken, völgyeken átívelő, többnyire a folyók vonalát követő határvonalát jelenti. A Római Birodalom határvonala a birodalmi haderő központi egységekbe való rendezésével I. század végétől alakult ki. Az ókori határvonala mintegy 5 000 km hosszúságban, 20 mai állam területén több ezernyi őrtoronyból, kisebb-nagyobb táborhelyből és erődítményből áll. A határvonal több szakasza, mint pl. a Britannia provincia határát jelölő Hadrianus fal már évek óta az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő világörökségi elem. Néhány szó a Ripa Pannonicáról Pannonia határát a Duna vonala jelentette. Itt építették ki a határvédelmi zónát. A Duna természetes védővonalát kihasználva a zónában sánc és határfal építésére nem volt szükség. A katonák a Duna mentén épített úton járőrként és a megfigyelő és hírközlő funkciójú őrtornyokban őrként felügyelték a határt. Idegen betörés esetén a tornyok láncolatán végigfutó fényjelzéssel riasztották a limes kiemelt pontjain telepített táborokban állomásozó haderőt. A limes folyóparti szakasza a mai ausztriai Klosterneuburgtól Szerbia fővárosáig Belgrádig tart. A 2 000 km-es ripa pannonicai szakaszból Magyarország mai területén 415 km-es rész található. A limes ezen részét 1-2 km távolságban őrtornyok és 10-30 km távolságban táborok alkották. A katonai táborokat, tornyokat és útszakaszokat magában foglaló határvonal magyarországi szakaszát még térképezik. A szakasz 2009 óta szerepel a magyar világörökségi várományos helyszínek listáján A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica néven, A Római Birodalom határai nevű nemzetközi sorozathelyszín tervezett kiterjesztéseként. Az érintett önkormányzatok is szeretnék a magyar szakaszt a világörökség részévé nyilváníttatni, ezért létrehozták a Magyar Limes Szövetséget, melyhez Nagyszentjános Község Önkormányzata is csatlakozott abban a reményben, hogy a többi helyszínnel érintett önkormányzattal közösen olyan turisztikai látványosság – láncolatot sikerül kialakítani, mely alkalmas a térség turisztikai vonzerejének látványos növelésére. A nagyszentjánosi őrtornyok jelentősége, hasznosításuk lehetőségei Az ókori emlékek közel harmada felett ma falvak, vagy városi településrészek találhatók, így az építészeti örökség korhű bemutatásra nagyon kevés helyszín esetében lehetséges. Nagyszentjános község külterületén lévő régészeti lelőhely és környezete évezredeken keresztül mezőgazdasági művelési terület volt, így a helyszín megőrizte táji sajátosságát. A terület egyike azoknak a kivételes helyszíneknek, ahol az eredeti állapot még rekonstruálható. Nagyszentjános Község Önkormányzata ezért pályázati forrásból a torony rekonstrukciója mellett döntött, melyet - igazodva a nemzetközi látogatottsági és hasznosítási tapasztalatokhoz - „open air museum” jelleggel, személyzet nélküli kíván működtetni. A történelmi barangolás élményét a területen kialakított hortus, a házi állatokkal benépesített vidéki tér, a térből kiemelkedő őrtorony, továbbá a kibővített valóság (augmented reality - AR) eszközével elérhető kiegészítő tartalmak adnák. A projektről részletesen a Projektek menüpontban olvashatnak. .

Olvasson tovább