Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (V.5.) önkormányzati rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (V.5.) önkormányzati rendelete
a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §‑ának (2) bekezdésében, 25.§ (3) b) pontjában, 26. §‑ában, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 45. §‑ában, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, és gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló az 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (1) b) pontjában és a (2) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 74. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a két törvény végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja:




I. Fejezet


Általános rendelkezések


A rendelet célja


             1. §


(1)       E rendelet célja, hogy Nagyszentjános Község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.


(2)       A szociális biztonság megteremtésének és megőrzésének önkormányzati felelősségét megelőzi az egyénnek önmagáért és családjáért viselt felelősségvállalása.



A rendelet hatálya


2. §


(1) A Rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló az 1997. évi XXXI. törvény, valamint végrehajtási rendeleteik másképpen nem rendelkeznek a Nagyszentjános község területén életvitelszerűen élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, a mindenkor hatályos a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 3. §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló az 1997. évi XXXI. törvény 4. §-ában meghatározott személyekre.




(2) Az Önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak települési támogatást, étkezést biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.



Hatásköri és eljárási rendelkezések


3. §


(1) A Képviselő-testület a Rendelet 4. §-ban meghatározott ellátási formák megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének kötelezésére vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.


(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester a soron következő rendes testületi ülésen írásban tájékoztatást ad. 


(3) A szociális kérelmeket írásban a pénzbeli és természetbeli szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) kormányrendelet előírásai szerinti adattartalommal kell benyújtani.  


(4) A Rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni támogatásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.



A szociális ellátás formái és feltételei


4. §


A Képviselő-testülete a szociális rászorultságtól függően igénybe vehető ellátások körét az alábbiakban állapítja meg:


A) Pénzbeli ellátások - települési támogatás

a) ápolási célú települési támogatás,

b) létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott támogatás,

    ennek keretében különös méltányosságból nyújtott rendkívüli támogatás,

c) temetés céljából nyújtott települési támogatás,

d) helyi lakásfenntartási támogatás,

e) gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás,


B) Természetben nyújtott szociális ellátások

a) egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás,

b) köztemetés


C) Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) gyermekjóléti szolgáltatás,

e) gyermekek napközbeni ellátása.




II.


A) Pénzbeli ellátások formái


Ápolási célú települési támogatás


5. §


(1) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a Nagyszentjános közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Nagyszentjános közigazgatási területén lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén


a) az igénylő

aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;

ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

ac) regisztrált álláskereső és a munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;

ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

ae) nem jogosult az Szt. 41.§-a alapján ápolási díjra;

b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.


(2) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.


(3) Az ápolási célú települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.


(4) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.


6. §


(1) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát az Sztv. alapján meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.


(2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen: a megfelelő - legalább napi egyszeri meleg étel - biztosításáról, gyógyszerhez való hozzájutásáról, egyéb, alap ápolási feladatok ellátásáról,

b) az ellátott megfelelő higiéniás körülményeinek biztosításáról, különösen: az ápolt fürdetéséről, mosdatásáról és az ápolt és környezetének az ápolt állapotához mért tisztán tartásáról,

továbbá nem gondoskodik:

c) az esetleges veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzéséről,

d) az ápolt személy bántalmazása, megalázása esetén,

e) az ápolt személy javainak jogtalanul az ápoló javára fordítása esetén.


(3) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző szolgáltató ellenőrzi, nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt, ismertetve a kötelezettség megszegésének körülményeit, az ápolt állapotát.



Létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott települési támogatás


7. §


(1) Létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki  

a) önhibáján kívül került létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud,


b) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul,

    

(2) Az települési támogatás annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át és a közös háztartásban, illetve családban élők vagy egyedül élő kérelmező vagyona nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket.


(3) A létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott települési támogatás különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:

a) gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem   

    rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal,

b) tartós (3 hónapot meghaladó) táppénzes állomány esetében,

c) elemi kár,

d) baleset esetén,

e) egyedülálló ellátatlan személy részére krízishelyzetben,

f) iskoláztatási nehézségek,

g) egyéb, rendkívüli ok bekövetkezés esetén.


(4) A létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott települési támogatás adható alkalmanként és havi rendszerességgel adható:

a) az egyszeri alkalommal nyújtott települési támogatás legalább 1.000 Ft, legfeljebb 10.000 Ft  lehet,

b) a havi rendszerességgel nyújtott ellátás összege legalább havi 1.000 Ft, legfeljebb havi 3.000 Ft lehet, minimum 3, maximum 6 hónapi időtartamra állapítható meg.


(5) A létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott települési támogatást egy családból csak egy személy részére lehet folyósítani.


(6) A létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott települési támogatás összege családonként, éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2.5-szeresét.


8. §


(1) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a 7. § (2) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoktól eltérően rendkívüli létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott települési támogatásban részesíthető kivételes méltányosságból az is, aki (különösen elemi kár, baleset, vagy egyéb hasonló körülmény bekövetkezése miatt) rendkívüli élethelyzetbe került, és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne.



(2) A kivételes méltányosságból nyújtott rendkívüli települési támogatást elsősorban természetbeni támogatás formájában kell nyújtani. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő költségének megtérítése, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.


(3) Egy család részére egy évben legfeljebb egyszer adható magas összegű kivételes méltányosságból nyújtott rendkívüli települési támogatás. Összege legalább 5.000 Ft, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 2.5-szerresét.


(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítása esetén a támogatás iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell. 


9. §


(1) A létfenntartási gondok enyhítése céljából nyújtott települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelmező kérelme erre irányul,

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy az ellátás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.    


(2) A természetben nyújtott települési támogatás formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet. 


(3) A kérelmező kérelmére vagy a közüzemi díj megfizetésének biztosítása céljából a támogatás közvetlenül a közüzem részére történő átutalással is folyósítható.



Temetés céljából nyújtott települési támogatás


10. §


(1) Temetés céljából nyújtott települési támogatás nyújtható az elhunyt életvitelszerűen helyben lakó hozzátartozójának, vagy a temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.


(2) A támogatás feltétele, hogy a temettető családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő estén a 300%-át.


(3) Nem állapítható meg temetés céljából nyújtott települési, ha a hozzátartozó a hadigondozásról szóló l994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.


(4)  A temetés céljából nyújtott települési támogatás összege 15.000 Ft.


(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.






Helyi lakásfenntartási támogatás


11. §


(1) Helyi lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakhatással összefüggő rendszeres kiadásokhoz nyújtható hozzájárulás.


(2) A helyi lakásfenntartási támogatás

a) szilárd tüzelőanyaggal fűtött lakásban élő kérelmező részére, vagy

b) közüzemi (villanyáram, víz-, gázfogyasztás) díj megfizetéséhez folyósítható.


(3) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének családban élő esetén 200%-át, egyedül élő esetében a 250 %-át nem haladja meg.


(4) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege,

a) ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át nem haladja meg, 5.000,-Ft,

b) ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál magasabb, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, 3.500,-Ft,

c) ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-ánál magasabb, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, 2.500,-Ft,


(5) A helyi lakásfenntartási támogatás minimum hat hónapra, maximum egy évre állapítható meg.


(6) A jogosult nyilatkozata alapján a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott támogatás egy összegben, vagy két részletben folyósítható.


12. §


(1) Aki a helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult, az köteles gondoskodni:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban együtt: épület) legalább heti egy alkalommal történő takarításáról,

b) az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan megszüntetéséről,

c) az épülethez tartozó udvar, kert gondozásáról,

d) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, és

e) az ingatlan előtti járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról (a továbbiakban együtt: lakókörnyezet rendben tartása).


(2) Az (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a polgármesternek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.







Gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás


13. §


(1) Az önkormányzat gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulást állapíthat meg a közigazgatási területén érvényes lakcímmel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermeknek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.


(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában gyermeknek kell tekinteni a méhmagzatot és a keresettel, jövedelemmel nem rendelkező - különösen nappali iskolai oktatásban részesülő - fiatal felnőttet is. 


(3) Rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen:

a) valamely családtag tartós betegsége, balesete, munkanélkülisége miatt jelentős mértékű a jövedelemcsökkenés, azaz a család összjövedelme a változást megelőző hónapban igazolt összjövedelemhez képest 25 %-ot meghaladó mértékben csökkent;

b) a család bármely tagjának vagy közeli hozzátartozójának halála abban az esetben, ha a temetéssel kapcsolatos költségek részben vagy egészben a családot terhelik;

c) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik;

d) elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás;

e) a család sérelmére elkövetett bűncselekmény, szabálysértés miatt a család megélhetése veszélybe került;

f) a lakáshoz tartozó olyan felszerelés, berendezés meghibásodása, amelynek hiánya a család életminőségét jelentősen csökkenti, a kiskorú gyermekek megfelelő ellátását veszélyezteti;

g) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások;

h) a gyermeket nevelő

ha) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében,

hb) gyermek láthatását elősegítő kiadás miatt,

hc) gyermek iskoláztatásával járó rendkívüli kiadás miatt

anyagi segítségre szorul.


(4) A gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásra jogosult az a (2) bekezdés szerinti gyermek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.


(5) A gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás összege gyermekenként és alkalmanként nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál, és nem haladhatja meg az 5000 Ft-ot, gyermeket egyedül nevelő szülő, gondozó esetén az 8000 Ft-ot. A támogatás egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal adható.


14. §


(1) A gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulást készpénzben csak akkor lehet megállapítani, ha annak célirányos felhasználása biztosított. A támogatás célirányos felhasználásának biztosítása érdekében utólagos elszámolási kötelezettség írható elő. Az elszámolási kötelezettség elmulasztása esetén, az elszámolás teljesítéséig, – életveszély esetét kivéve – újabb támogatás nem állapítható meg.

(2) A gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás természetbeni formában elsősorban akkor állapítható meg, ha a kérelem a gyermek étkezési térítési díjának, díjhátralékának, tandíjának, kollégiumi díjának tankönyv, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul, vagy az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő, vagy gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.



B) Természetben nyújtott szociális ellátások


Egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás


15. §


(1) Egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult, és akinek

a) az egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 220 %-át nem haladja meg és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át meghaladja.


(2) Egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás legalább három, legfeljebb 12 hónap időtartamra állapítható meg, és éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


(3) Az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és / vagy a kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költségeinek összegéről szóló igazolás. 



Köztemetés


16. §


(1) A polgármester saját hatáskörben – államigazgatási hatósági ügyben – eljárva gondoskodik az Sztv. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről


(2) A temetési költségeket az elhalt lakóhelye szerinti önkormányzatnak kell megtéríteni, illetve helyi lakosnál hagyatéki teherként a közjegyzőnél be kell jelenteni, vagy a temetésre köteles személyt kell a költségek megfizetésére kötelezni.


(3) Közköltségen a legolcsóbb temetés rendelhető el.


(4) A (3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel.


(5) A Képviselő-testület a köztemetés költségének megtérítésére méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.



(6) A költségek megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett

a) hajléktalanná vált,

b) a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 50%-át nem haladja meg

c) rendkívüli méltánylás térdemlő körülmények fennállása esetén, ha költségek megtérítése a kötelezett megélhetését ellehetetlenítené.


17. §


(1) A költségek megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át nem haladja meg.


(2) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-áig terjedhet.


(3) A költségek megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.


(4) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően:

a) 50 000 forintig                          3 hónap,

b) 50 001-100 000 forintig            6 hónap,

c) 100 000 forint felett                  8 hónap.


(5) A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani.



C) Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások


Szociális étkeztetés


18. §


(1)  Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichiátriai betegségük,

e) szenvedélybetegségük, vagy

f) hajléktalanságuk miatt.


(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.


(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.


(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes és betegségét szakvéleménnyel igazolni tudja.


(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik vagy bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.


19. §


(1) Az étkeztetést a Képviselő-testület a Tarka Lepke Óvodában működtetett konyha mindenkori üzemeltetője útján biztosítja.


(2)Az étkeztetés történhet

a) elviteli lehetőséggel,

b) indokolt esetben házhoz szállítással.


(3) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjat az 1. számú melléklet tartalmazza. 


(4) A szociálisan nem rászorult személyek részére a szolgáltató által meghatározott díj megfizetése mellett nyújtható a szolgáltatás.



Házi segítségnyújtás


20. §


(1) Az Önkormányzat házi segítségnyújtást biztosít a Sztv. 86.§ (1) bekezdésében meghatározott feladata alapján, az Sztv.63.§ szerint megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személynek.  


(2) A Képviselő-testület a házi segítségnyújtás feladatainak ellátását a Bakony-ér Többcélú Társulás (Nagyszentjános, Árpád u. 11/A) útján biztosítja.


(3) A házi segítségnyújtás ellátásért fizetendő díjat a 2. számú melléklet tartalmazza.



Családsegítés


21. §


A Képviselő-testület a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 64. § - ában meghatározott családsegítés feladatainak, ellátását a Bakony-ér Többcélú Társulás (Nagyszentjános, Árpád u. 11/A) útján biztosítja.



Gyermekjóléti szolgálat és családsegítés


22. §


A Képviselő-testület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. - 40. §- aiban meghatározott gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátását a Bakony-ér Többcélú Társulás (Nagyszentjános, Árpád u. 11/A) útján biztosítja.




Gyermekek napközbeni ellátása


        23. §


(1)  A Képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását az Önkormányzat a Tarka Lepke Óvodában (9072 Nagyszentjános, József Attila u. 6.)  - napközi és a Bakony-ér Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény Fürge Róka Családi Napközi útján - biztosítja.

(2) A Képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.



Szociális ellátások folyósításának szabályai


24. §


(1) E rendeletben szereplő szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet a Nagyszentjánosi Közös Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani, melynek kötelező melléklete a jövedelemnyilatkozat, helyi lakásfenntartási támogatás esetén a vagyonnyilatkozatot.


(2) A jövedelemnyilatkozathoz az abban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat a kivételes méltányosságból nyújtott rendkívüli települési támogatás kivételével csatolni kell.


(3) Amennyiben a kérelmező az eljáráshoz szükséges bizonylatokat felszólítás ellenére nem bocsátja rendelkezésre, a kérelmet el kell utasítani.


(4) A pénzbeli szociális juttatások folyósítása házipénztáron keresztül vagy utalással történik.


(5) Az egyes ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékok tekintetében a hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.



Záró rendelkezések


25. §


(1) A Rendelet kihirdetését követő második napon lép hatályba, e rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 4/2015. (II. 12.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.


(2) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.



Nagyszentjános, 2015. április 29.



Friderics Cecília                                 Eszterbauer Erzsébet

                               polgármester                                             jegyző


Záradék:

A Rendeletet 2015. május 4-én kihirdettem.

Nagyszentjános, 2015. május 4.                                

                                                                                  Eszterbauer Erzsébet

                                                                                            jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1 melléklet
184.19 KB
2 melléklet
183.49 KB
3. melléklet
187.28 KB