Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (V.4.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (V.4.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testülete - az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő rendeletet alkotja:



                 I. Fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


  1. §


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyszentjános Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).


(2) Az Önkormányzat székhelye: 9072 Nagyszentjános, Vasút u. 1.


(3) Az Önkormányzat működési területe: Nagyszentjános község közigazgatási területe


(4) Az Önkormányzat által létrehozott hivatal megnevezése: Nagyszentjánosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)


(5) A Hivatal székhelye: 9072 Nagyszentjános, Vasút u. 1.


(6) A Hivatal telephelye: 9074 Rétalap, Széchenyi u. 68.



1. Az önkormányzat jelképei


2. §


(1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.


(2) A Képviselő-testület a község címerének és zászlójának megállapítására és használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben határozza meg.


(3) Nagyszentjános Község Önkormányzata a község fejlődése, gyarapodása és hírnevének öregbítése érdekében kiemelkedő tevékenységet végzők részére Nagyszentjánosért Emlékérmet adományoz.


3. §


(1) Az Önkormányzat és a Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén, középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig, a következő felirat olvasható:


a) Nagyszentjános Község Önkormányzata, Nagyszentjános  

b) Nagyszentjánosi Közös Önkormányzati Hivatal     

   .

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.



2. Az önkormányzat szervei


4. §


Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, jegyző és a társulások látják el.




        II. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


1. A Képviselő-testület összehívása


5. §


(1) A Képviselő-testület tagjainak létszáma   7 fő.

              Ebből: polgármester                                    1 fő

                         települési képviselő                          6 fő


           a)  A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha ülésén a megválasztott települési        

                képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van.


     b) Határozatképtelen testületi ülést 15 napon belül ugyanazon napirendi pontok             

         megtárgyalására újból össze kell hívni.


     c) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási     

         szabályai szerint köteles intézkedni.


(2) A Képviselő-testület tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.


(3) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.


(4) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül kell összehívni, amelyről a megválasztott polgármester köteles gondoskodni.


(5) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti.


(6) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.



6. §


(1) A Képviselő-testület szükség szerint, általában havonta ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.

     

(2) A Képviselő-testület július és augusztus hónapban csak rendkívüli esetben ülésezik.


(3) A Képviselő-testületi ülések - beleértve a közmeghallgatást is - helye: az Önkormányzat (Nagyszentjános, Vasút u. 1.) tanácskozó terme, ettől a Képviselő-testület csak indokolt esetben térhet el.


(4) A Képviselő-testület üléseit a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester[1] – hívja össze.


(5) A polgármesteri és az alpolgármesteri[2] tisztség egyidejű tartós akadályoztatása, illetve betöltetlensége, esetén az ülés összehívására a korelnök jogosult.


 (6) A polgármester a Képviselő-testület ülését rendszerint írásban hívja össze, de sürgős esetben az ülés összehívása más módon (telefonon, személyes megkereséssel, stb.)/ is történhet.


7. §


(1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érintettek a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülés esetén, pedig legalább 24 órával, különös elbírálást igénylő ügyben 8 órával korábban kézhez kapják.


(2) A meghívó tartalmazza: az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.


(3) A meghívóhoz mellékelni kell a rendelet-tervezetet, az írásos előterjesztéseket, de lehetőség szerint a határozati javaslatot.

       

(4) Azt az írásos előterjesztést, amely a meghívásához kapcsolódik, meg kell küldeni az előterjesztőnek, a napirend tárgya szerint illetékesnek.


(5) A Képviselő-testület ülésének meghívóját ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtáblájára és az interneten, az Önkormányzat hivatalos honlapján is nyilvánosságra kell hozni.


8. §


(1) A nyilvánosság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az érdeklődő állampolgárok a testületi ülések anyagába (kivételt képeznek a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztések) előzetesen betekinthessenek a Hivatalban ügyfélfogadási időben. 


(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát hirdetmény útján kell tájékoztatni, melyet a Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.   


(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.


(4) A közmeghallgatást igénylő napirendet tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább 10 nappal az ülés előtt hirdetmény útján kell nyilvánosságra hozni a Hivatal hirdetőtábláján. 


9. §


(1) A rendkívüli ülés összehívásának kezdeményezésében, indítványában meg kell jelölni az ülés napirendjét, helyét és idejét, okát, amely a kezdeményezés, indítvány előterjesztésétől számított 5 napon belüli időpontra vonatkozhat. 


(2) Az indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.


(3)[3] A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az egyes napirendi pontok előterjesztőit, a jegyzőt, aljegyzőt és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozólag jogszabály kötelezővé teszi, valamint a tevékenységüket érintő napirend tárgyalására a (4) bekezdésben meghatározott civil szervezetek, önszerveződő közösségek vezetőit.


(4)[4] Tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg

a)  Nefelejcs Nyugdíjasklubot,

Elnöke: Szőke Katalin (Nagyszentjános, Árpád u. 32.)

b)  Közösen érted Nagyszentjános Egyesületet,

     Elnöke: Hegedűs József (Nagyszentjános, Erdősor 42.)

c)   Nagyszentjánosi Sport Clubot

     Elnöke: Bedi Róbert (9011 Győr, Sugár út 118.)

d)  Nagyszentjánosi Polgárőr Egyesületet,

Elnöke: Boros László (Nagyszentjános, Erdősor 22.)

e)  Római Katolikus Egyházközség Helyi Szervezetét

Elnöke: Bokkon Alajos (Nagyszentjános, Radnóti Miklós u. 58.)

f)   Magyar Vöröskereszt Helyi Szervezetét,

Elnöke: Simon Zsoltné (Nagyszentjános, Erdősor 19.)

g)  Felnőttek a Gyermekekért Iskolai Alapítványt

     Elnöke: Krániczné Udvardi Adél (Nagyszentjános, Sport u. 13.)

h)  Tarka Lepke Gyermek Alapítványt

     Elnöke: Tóthné Hujber Ingrid (Nagyszentjános, Attila u. 18.)”


2. Ciklusprogram és munkaterv


10. §


(1) Az Önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az Önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.


(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a Képviselő-testület előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A ciklusprogramot a Képviselő-testület fogadja el.


11. §


     (1) A Képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.


     (2) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

b) a közmeghallgatás időpontját.


(3)[5] A munkaterv tervezetét általában a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig, de legkésőbb a tárgyév első testületi ülésének időpontjáig a polgármester terjeszti elő.


(4) A jóváhagyott ciklusprogramról és a munkatervről a lakosságot a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetménnyel és az Önkormányzat honlapján történő közzététellel tájékoztatni kell.



3. Az önkormányzat gazdasági programja


12. §


A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül – gazdasági cselekvési programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének céljait, feladatait tartalmazza a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára.



4. A képviselő-testület ülése


13.§


(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.


(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott esetekben zárt ülést tart, valamint zárt ülést rendelhet el.


(3) A zárt ülésen kizárólag a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott személyek vehetnek részt.


(4) A zárt ülés kötelező eseteinek kivételével zárt ülés megtartását indítványozhatják:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a települési képviselő;

d) a jegyző

e) az aljegyző.



5. A képviselő-testület ülésének vezetése


14. §


(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester[6] vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén, illetve a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülést a korelnök vezeti (a továbbiakban együtt: levezető elnök).


(2) A levezető elnök feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja és figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti  az ülést,

b) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

c) a polgármester beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, 

d) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és lehetőséget biztosít a napirend előtti felszólalásokhoz.

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, és a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot,

f)  indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

g)  figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától,

h)  szünetet rendelhet el,

i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

j) a képviselőkön és a meghívottakon kívül más személy részére is hozzászólási jogot biztosíthat a napirendhez kapcsolódóan,



6. A napirend megállapítása


15. §


(1) A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a Testület állapítja meg.


(2) A sürgősségi indítvány napirendre történő felvételére, napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő, a bizottságok, és bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot indokolni kell.


(3) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja.


(4) A képviselő kezdeményezheti előkészítést nem igénylő ügyekben a napirendek elfogadása előtt szóban, előkészítést igénylő ügyekben írásban valamely ügy napirendre tűzését, határozat szavazásra bocsátását, vagy rendelet megalkotását.


(5) Az előkészítést igénylő ügyekben a kezdeményezést a polgármesternek írásban kell benyújtani megjelölve a tárgyalandó témát, a napirendre tűzés indoklását, a benyújtó esetleges javaslatát, és az ügyhöz tartozó dokumentumokat.       




7. Az előterjesztés


16. §


(1) Az ülés napirendjéről és az egyes napirendi pontok tárgyalásának sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.


(2) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban történik. 


(3) Indokolt esetben az írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslat az ülésen is kiosztható.


(4) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a Bizottság elnöke;

d) a települési képviselő;

e) a jegyző;

f) az aljegyző;

g) a napirend előadója;

h) a Képviselő-testület által felkért előadó.


(5) Előterjesztés csak a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.


(6) A képviselő a polgármesternél írásban kezdeményezheti határozat meghozatalát, vagy rendelet megalkotását a kezdeményezés okának pontos megjelölésével, csatolva az ügyhöz tartozó dokumentumokat. 


17. §[7]


(1) Az előterjesztés két fő részből áll:

a) bevezető részből, azaz tárgy és helyzetelemzésből és a döntési javaslat(ok) indokolásából

b) döntési - rendelet-tervezet vagy határozati – javaslatból.


(2) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

a) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,

b) a tárgykört érintő jogszabályokat,

c) az előkészítésben részt vevő bizottság, szakértő, közigazgatási szerv véleményét,

d) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és indokolják a döntést,

e) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következmények ismertetését,

f) a döntésnek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását.


(3)Az előterjesztés határozati javaslatát úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen a döntés tárgya, a végrehajtandó feladat, a döntéssel érintett szerv, vagy személy, a végrehajtás határideje, a végrehajtásért felelős személy neve.


(4)A rendelet tervezetét a jogszabályszerkesztésről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek és az Önkormányzat hatályos rendeletei rendelkezéseinek figyelembevételével kell előkészíteni.

   

8. A tanácskozás rendje


18. §


(1) Az egyes napirendek tárgyalásakor a polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során a napirend előadója újabb információkról rövid szóbeli kiegészítést tehet, majd az előadóhoz a képviselő-testület tagja és a tanácskozási joggal résztvevő kérdést tehet fel, amelyre az előadó rövid választ ad.


(2) Felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, amelynek időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirenden belül az ismételt felszólalás legfeljebb 2 perc lehet. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.


(3) A polgármester a napirend tárgyalásának befejezését követően felszólalást engedélyezhet a tanácskozási joggal meghívottnak.


(4) Az önkormányzati bizottság, a polgármester, a képviselő-testület tagja, a jegyző, az aljegyző, valamint a napirend előterjesztője bármely előterjesztéshez módosító javaslatot nyújthat be a képviselő-testülethez.


(5) Amennyiben a módosító javaslat költségkihatással jár, a javaslatot tevő köteles a forrást is megjelölni.


(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a módosító javaslat benyújtására jogosult a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.


19. §


(1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.


(2) A napirendi pont vitáját a polgármester foglalja össze.


(3) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.


(4) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.


(5) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.



9. A szavazás rendje


20. §


(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.


(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott eseteken túl minősített többség szükséges

a) kitüntetés adományozásához

b) közterület elnevezésekhez,

c) emlékműállításhoz,

d) településrendezési tervek jóváhagyásához,

e) sürgősségi indítványhoz,

f) hatáskör átruházáshoz,

g) önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,

h) hitelfelvételhez,

i) gazdasági társaságba belépéshez,

j) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átadásához, átvételéhez,

k) helyi népszavazás elrendeléséhez.


(3) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.


(4) Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

Az Ügyrendi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e. 


21. §



(1) A Képviselő-testület döntéseit – a 22. §-ban meghatározott esetet kivéve - nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.


(2) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.


(3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlőség áll elő, a levezető elnök még ugyanazon az ülésen elrendelheti a szavazás egy ízben történő megismétlését. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig - egy alkalommal - van mód.


(4) A szavazás egy esetben megismételhető, vagy az adott téma tovább tárgyalható bármely képviselő-testületi tag javaslatára.

   

22. §


(1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott titkos szavazás elrendeléséről a testületi ülés vezetője vagy bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.


(2) Titkos szavazást kell tartani a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben meghatározott esetekben.


(3) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság tagjai látják el.


(4) A titkos szavazás lebélyegzett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.


(5) Az Ügyrendi Bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amelyet az Ügyrendi Bizottság tagjai és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyvet csatolni kell a testületi ülés jegyzőkönyvéhez.


(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) szavazás helyét és napját,

b) szavazás idejének kezdetét és végét,

c) közreműködő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,

e) szavazás során tett intézkedéseket,

f) szavazás eredményét.


23. §


(1) A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével a Képviselő-testület részére tájékoztatást ad.


(2) A titkos szavazással hozott döntést a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.


(3) A titkos szavazás elrendeléséhez a megválasztott képviselők több mint felének "igen" szavazata szükséges.


(4) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó az urnába dobott szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet megállapítani.


(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.


24. §


(1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő kezdeményezhet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.


(2) El kell rendelni a név szerinti szavazást:

              - ha törvény írja elő,

              - ha a polgármester kéri.

             

(3) Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.


(4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ, amely csak "igen", vagy "nem" lehet, a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.


(5) A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja, és a határozatot kihirdeti.


(4) Név szerinti szavazás és minősített többségű döntés szükséges a Képviselő-testületnek a feloszlásához.


(5) A név szerinti szavazást a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


25. §


(1) Az ülésen a szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles azt megismételni.


(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő és a jegyző bármikor 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet.


(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a javaslat felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.



26. §


A zárt ülésen hozott közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó határozatot a polgármester a következő nyilvános ülésen ismerteti.



10. A közmeghallgatás


27. §


(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő különböző szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.


(2) Amennyiben a kérdés, illetőleg közérdekű javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, az ügyet meg kell vizsgálni.


(3) A polgármester a kivizsgált közérdekű javaslatot köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 15 napon belül tájékoztatni kell.


(4) A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak.


(5) A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés, amelyet a polgármester vezet, és amelyről a képviselő-testületi üléshez hasonló módon jegyzőkönyv készül.


(6) Azon ügyeket, amelyek tárgyalásában a Képviselő-testület közmeghallgatást tervez, a munkatervében meg kell határozni.


28. §


(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, vagy a település életében kiemelkedő jelentőségű döntések sokoldalú előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze, amelynek összehívására a közmeghallgatás idevonatkozó szabályait kell alkalmazni, meg kell rá hívni a képviselőket, a jegyzőt.


(2) A falugyűlésről emlékeztető készül, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.




III. Fejezet


A képviselő-testület döntései  és a jegyzőkönyv


1. A határozat


29. §


(1) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, annak felhatalmazására bizottsága, a polgármester, illetőleg helyi népszavazás hozhat.

             

(2) A Képviselő-testület döntésével

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.


(3) A Képviselő-testület határozatban szabályozza az általa irányított szervek feladatait, saját működését és állapítja meg a feladatkörébe tartozó terveket.


(4) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.


(5) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.


(6) A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a határozat meghozatalának időpontjára való utalással kell ellátni. A Képviselő-testület határozatainak jelölése: "… (a határozat száma arab számmal) /20 (..). (a határozathozatal dátuma a hónap római számmal. a nap arab számmal) Kt. határozat".


30. §


(1) A határozatokról a jegyző folyamatos, határidős nyilvántartást vezet, elkülönítve a nyilvános és a zárt ülésen hozott határozatokat.


(2)[8] A határozatok jegyzőkönyvi kivonatos másolatát az érintetteknek a határozatban foglalt határidőn belül, de legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásáért felelős személyeknek és szerveknek, valamint a határozatról értesülőknek, kivéve, ha a döntésben érintett jelen van a határozat elfogadásakor, és a döntés írásbeli közlését nem kéri


(3) A jegyző a normatív határozatok kihirdetéséről a Képviselő-testület által megalkotott rendeletre vonatkozó szabályok szerint gondoskodik. 


(4)[9]


2. A rendelet


31. §


(1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


(2) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a)  a települési képviselők

b)  az önkormányzati bizottság elnöke

c)  a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző

d)  a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői

e)  önkormányzati társulás tagjai

f)  a lakosság

g)  központi szervek.


(3) A rendelettervezet és a rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző készíti el.


(4)  A képviselő-testület rendeleteit külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, valamint a rendelet kihirdetésének időpontjára való utalással kell ellátni. A megalkotott rendelet jelölése: „Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének …(sorszám arab számmal) / 20.. (…) (a kihirdetés dátuma a hónap római számmal, a nap arab számmal) önkormányzati rendelete a …………. (tárgy megjelölése) ről."


(5)  A megalkotott rendelet kihirdetéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karban tartásáról a jegyző gondoskodik.


(6) A rendelet kihirdetése a Hivatal (Nagyszentjános, Vasút u. 1.) hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.



32. §


(1) A jegyző szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

   

(2) A Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő a rendelet-tervezeteket előzetesen ismertetheti, véleményeztetheti. A lakossággal történő ismertetés, véleményeztetés közmeghallgatás keretében is történhet.


(3) A Képviselő-testület a helyben szokásos kihirdetés módjának tekinti az önkormányzat hirdetőtábláján[10] és az önkormányzati honlapon történő megjelentetést.



3. Jegyzőkönyv


33. §


  1. A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik.


  1. A jegyzőkönyv tartalmazza:
    1. az ülés helyét, időpontját, jellegét,
    2. a megjelent és a távol maradt képviselők névsorát,
    3. a tanácskozási joggal résztvevők, meghívottak nevét,
    4. az ülés megnyitásának időpontját,
    5. az elfogadott napirendet,
    6. napirendenként az előadó és a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,
    7. szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
    8. a tanácskozás lényegét,
    9. a felszólalók nevét, hozzászólásuk rövid tartalmát,
    10. a határozatképességre, a szavazás eredményére utaló adatokat,
    11. a határozathozatal módját,
    12. a hozott döntések szó szerinti szövegét,
    13. az ülésen történt fontosabb eseményeket, a polgármester esetleges intézkedéseit,
    14. az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokra adott válaszokat,
    15. az ülés lezárásának időpontját
    16. a polgármester, a jegyző aláírását.


(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester[11] írja alá.


(4) A jegyzőkönyvet 2 eredeti példányban kell elkészíteni, amelyhez csatolni kell: a meghívót, a jelenléti ívet, az előterjesztéseket, a rendelet-tervezeteket, a határozat-tervezeteket, az elfogadott rendeleteket és a képviselő kérelmére az általa írásban benyújtott hozzászólást.


34. §


(1) A nyilvános és a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvnek eredeti példányát a jegyző őrzi.


(2) A jegyzőkönyvet elektronikus úton 15 napon belül - mellékleteivel együtt - meg kell küldeni a Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatalnak (Győr, Árpád u. 32.).


(3) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit hivatali időben a Hivatalban a képviselők és az állampolgárok megtekinthetik.


(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az interneten, az Önkormányzat hivatalos honlapján is közzéteszi.


(5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselők és az érintettek hivatali időben a Hivatalban betekinthetnek.


(6)[12]



IV. Fejezet


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA


35. §


(1) A képviselő-testület saját tagjai köréből, illetőleg külső tag bevonásával, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.


(2) A Képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő ellenőrzési feladatokat ellátó - a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.


(3) A bizottságok működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.


(4) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

           Ügyrendi Bizottság                                                                        3 fő

                Kulturális, Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága                   3 fő

                Ifjúsági és Sport Bizottság                                                         3 fő       


(5) A Képviselő-testület meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre, amely a meghatározott idő letelte, illetve a feladat elvégzése vagy feladat elvégzésének lehetetlenné válása után automatikusan megszűnik.


(6) A bizottságot a Képviselő-testület által választott elnök vezeti. Az elnök helyettesítésére a bizottság tagjai elnökhelyettest választhatnak.


36. §


(1) Az Ügyrendi Bizottság, a Kulturális, Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága és az Ifjúsági és Sport Bizottság a belső működési szabályait a jogszabályi és a jelen rendelet keretei között maga állapíthatja meg.


(2)  Az Ügyrendi Bizottság, a Kulturális, Szociális és Civil Kapcsolatok Bizottsága és az Ifjúsági és Sport Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete rögzíti.


(3) Az ideiglenes bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az ideiglenes bizottság felállításakor határozza meg.


(4) Az ideiglenes bizottság működésének szabályaira az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.


(5) A vagyonnyilatkozattal összefüggő és az összeférhetetlenségi ügyekben csak az Ügyrendi Bizottság nyújthatja be az előterjesztést, amelynek kötelező eleme az Ügyrendi Bizottság állásfoglalása.       




V. Fejezet


A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ


1. Polgármester


37. §


(1) Nagyszentjános község polgármestere megbízását főállásban látja el.


(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a határozatképesség, a döntéshozatal, a működés szempontjából települési képviselőnek tekintendő.


(3) A polgármester tiszteletdíját a Képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg.


(4) A polgármester havonta egy alkalommal fogadóórát tart.


(5) A polgármester átruházott hatásköreit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.


(6) A polgármester feladatai a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvényben foglaltakon túl:

a) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését, a közakarat érvényesülését;

b) segíti a képviselők munkáját;

c) segíti a civil szervezetek munkáját;

d) előmozdítja az Önkormányzat gazdasági stabilitását,   

e) szervezi a településfejlesztési és a közszolgáltatási feladatokat,

f) kinevezi a jegyzőt, gyakorolja a munkáltatói jogokat a hatáskörébe tartozó esetekben.


(7)[13] A polgármester tisztségének megszűnése esetén új polgármester és alpolgármester hiányában a munkakörét írásba foglaltan a korelnöknek adja át.  


38. §


(1) A polgármester az önkormányzati, közigazgatási és államigazgatási hatáskörébe tartozó feladatait a Hivatal közreműködésével látja el.


(2) A polgármester a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (2) bekezdése értelmében a testületi döntés hiánya esetén az önrész nélküli pályázat benyújtása, szociális ügyben rendkívüli élethelyzet és a vis maior ügyekben jogosult döntést hozni.   


(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az általános helyettesítést ellátó alpolgármesternek.




2. Alpolgármester


39. §[14]


(1) A Képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.


(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Helyettesítő jogkörében az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.


(3) Az alpolgármester alpolgármesteri feladataikat társadalmi megbízatásban látja el.


(4) A polgármester tartós távollétének minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollét. Ebben az esetben az alpolgármester a polgármester külön megbízása nélkül is jogosult eljárni.


(5) Az alpolgármester a Képviselő-testület nevében aláírja a polgármester munkaügyi iratait.


3. Jegyző


40. §


(1) A polgármester Rétalap község polgármesterével – jogszabályban meghatározott előírások szerint - közösen, pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.


(2) A jegyző felett a munkáltatói jogokat a Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei a jogszabályban foglaltak szerint gyakorolják. Az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző felett Nagyszentjános község polgármestere gyakorolja.


(3) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvényben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl:

a) gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a Bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről;

b) ellátja a Képviselő-testület, a Bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

c) ellátja az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését;

d) köteles biztosítani a belső ellenőrzés feladatellátásának függetlenségét és szabályos működtetését;

e) rendszeresen ügyfélfogadást tart;

f) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármestereknek, a Képviselő-testületeknek, a Bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

g) javaslatot tesz az Önkormányzat rendeletei és határozatai módosítására, kiegészítésére;

h) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

i) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, eljár hatósági jogkörében;

j) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.


(4) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.


(5) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.


(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző és az aljegyző tartós (hat hónapot meg nem haladó) akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, lehetőség szerint a Hivatal állományában lévő köztisztviselő látja el.


41. §


A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX törvényben foglaltak szerint létrehozott közös Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a Hivatalt létrehozó önkormányzatok Képviselő-testületei határozzák meg, amelyet a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmaz.



4. Képviselő


42. §


(1) A települési képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. §-ában meghatározott jogokkal rendelkezik.


(2) A települési képviselő köteles a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelességeit teljesíteni, továbbá köteles:      

  1. írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a képviselő-testület ülését összehívó polgármesternél, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van;
  2. a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni;
  3. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre;
  4. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;


(3) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről részben vagy egészben távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távol lévőnek minősül.


(4) Amennyiben a képviselő 3 egymást követő testületi ülésen önhibájából nem vesz részt, és távolmaradásának okát a következő testületi ülésig nem igazolja, a képviselői tiszteletdíj tőle teljes mértékben megvonható.


(5) A képviselői tiszteletdíj megvonásáról a soron következő ülésen a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hoz döntést.


(6) Igazolt távollétnek minősül, ha a képviselő több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.


(7)[15] A képviselő a választópolgárokkal való kapcsolattartás céljából a Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási idejében korlátlan számú, ügyfélfogadási időn kívüli időpontban félévente egy fogadóórát tarthat.


VI. Fejezet


KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL


43. §


(1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a Képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületével közösen egységes Hivatalt működtet.


(2) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, ügyfélfogadási rendjét, feladat- és hatáskörét a Hivatalt létrehozó megállapodás, a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Ügyrendje rögzíti.


(3) A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a Képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.


(4) A Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. Az éves költségvetés határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.


(5) A Hivatal jogi személy, vezetője a jegyző.



VII. Fejezet


A TÁRSULÁSOK


44. §


(1) Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.


(2) A Képviselő-testület által kötött társulási megállapodások listáját az alábbi táblázat tartalmazza.


Társulási megállapodások


Név

Jogállása

Feladatai

Bakony-ér Többcélú Társulás

jogi személy

családsegítő és gyermekjóléti intézmény fenntartása

Győri Többcélú Kistérségi Társulás

jogi személy

belső ellenőrzés

Győr Nagytérségi HHHllulladék-gazdálkodási Önkormányzati Társulás

jogi személy

nem veszélyes hulladék gyűjtése, települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység




Gönyű – Nagyszentjános Szennyvíz-csatornázási Önkormányzati Társulás

jogi személy

szennyvízcsatornázás megépítése és elszámolása



VIII. Fejezet


KAPCSOLAT A TÁRSADALMI SZERVEZETEKKEL


45. §


Az önkormányzat együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a településen működő társadalmi szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre.




IX. Fejezet


HELYI NÉPSZAVAZÁS


46 .§


A Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg a helyi népszavazás részletes szabályait.




X. Fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI


47. §


(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetését és zárszámadását a hatályos államháztartási törvény alapján rendeletben állapítja meg.


(2) A Képviselő-testület az éves költségvetését az államháztartásról, illetve az állami költségvetésről szóló törvényekben meghatározott részletes szabályok szerint önkormányzati rendeletben határozza meg.


(3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik, amely a tervezés alapvető szabályainak sérelme nélkül összevonható:

  1. Az első fordulóban a rendelkezésre álló költségvetési irányelvek, az önkormányzat feladatainak teljes körű, alapos elemzése, a várható bevételi források és kiadási szükségletek felmérése, az igények és lehetőségek egyeztetése alapján készített koncepció elfogadása.
  2. A második fordulóban a képviselő-testület megtárgyalja a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság véleményével beterjesztett költségvetési rendelet-tervezetet, majd azt jóváhagyja.


(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.


(5) Az Önkormányzat vagyonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló jogszabály, valamint külön önkormányzati rendelet tartalmazza.


(6) Az Önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes jegyzékét az Önkormányzat vagyonrendeletének melléklete tartalmazza.


48. §


(1) Az önkormányzat csak külön egyedi képviselő-testületi döntés alapján, az abban meghatározott formában és módon vehet részt vállalkozásban. A vállalkozásban való részvétel nem veszélyeztetheti az önkormányzat vagyonának és gazdálkodásának biztonságát.


(2) A Képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, ha más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.


(3) Az Önkormányzat alaptevékenységeinek ellátásához használandó államháztartási szakfeladatokat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.



49. §


(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az államháztartási és számviteli törvényben, továbbá egyéb hatályos pénzügyi-gazdálkodási előírásoknak megfelelő módon a polgármesteri hivatal látja el.


(2) Az önkormányzatnak önállóan működő intézményei vannak. Az intézmények az alapító okiratukban rögzített gazdálkodási jogosultsággal rendelkeznek.




XI. Fejezet


A vagyonnyilatkozatok és az összeférhetetlenségi eljárás


50. §


A polgármesteri, képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének, ellenőrzésének szabályait, valamint a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos eljárási szabályokat e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.




XII. Fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


51.§


   (1)  A Rendelet kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.


(2) A Rendelet kihirdetésével egyidejűleg Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő- testületének Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II. 5.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.    


(3) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


(4)[16]


      (5)[17]


Nagyszentjános, 2015. április 29.



Friderics Cecília s.k.

polgármester

Eszterbauer Erzsébet s.k.

jegyző




Záradék:

A Rendeletet 2015. május 4-én kihirdettem.

Nagyszentjános, 2015. május 4.   




Eszterbauer Erzsébet s.k.

jegyző




[1]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2015. november 15-től.

[2]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2015. november 15-től.

[3]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2015. november 15-től.

[4]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2015. november 15-től.

[5]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2015. november 15-től.

[6]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2015. november 15-től.

[7]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 6. §-a, hatályos 2015. november 15-től.

[8]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2015. november 15-től.

[9]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bek. -e, hatálytalan 2015. november 15-től.

[10]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bek.-e, hatályos 2015. november 15-től.

[11]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bek.-e, hatályos 2015. november 15-től.

[12]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bek. -e, hatálytalan 2015. november 15-től.

[13]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 9. § -a, hatályos 2015. november 15-től.

[14]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 10. § -a, hatályos 2015. november 15-től.

[15]

Módosította az  5/2016. (II.12.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2016. február 15-től.

[16]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bek. -e, hatálytalan 2015. november 15-től.

[17]

Módosította a 16/2015. (XI.11.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bek. -e, hatálytalan 2015. november 15-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1 melléklet
181.49 KB
2 melléklet
201.61 KB
3.melléklet
191.22 KB
1 függelék
200.77 KB
2. függelék
190.4 KB
3 függelék
191.89 KB
2. melléklet
240.64 KB