Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (VII.2.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről és a köztisztaságról

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014. (VII.2.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelemről és a köztisztaságról

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 35. §-a és 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazásával élve a község környezeti értékeinek, a lakosság egészségének megőrzése, védelme és minőségének javítása, valamint az együttélés alapvető szabályainak érdekében az alábbi rendeletet alkotja:



A rendelet hatálya


1. §


A rendelet hatálya kiterjed Nagyszentjános közigazgatási területén fekvő ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára (a továbbiakban: ingatlantulajdonos).



Fogalom meghatározások


2. §


E rendelet alkalmazásában

a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás, stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása, a zugszeméttelepek felszámolása,

b) köztisztasági szolgáltatás (továbbiakban: szolgáltatás): megrendelés, illetve megbízás alapján a közterületek tisztántartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége,

c) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság, illetve pormentesítése,

d) belterületi ingatlan: a község általában nem mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági területeit magában foglaló része, amelynek határát (belterületi határ) a rendezési terv tartalmazza,

e) külterületi ingatlan: a község közigazgatási határa, valamint a belterületi határa közötti településrész, amely az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatója szerint 0-val kezdődik,

f) közterület: a burkolt és burkolatlan utcák, utak, járdák, terek,  parkok, köztemető,  töltések, árkok, csatornák, továbbá mindazon területek, amelyek a közhasználat célját szolgálják és a lakosság rendelkezésére állnak,

g) járda: a gyalogút és az útnak kizárólag gyalogos közlekedésre szolgáló része, függetlenül a szegéllyel való lehatárolástól,

h) síkosság elleni védekezés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolítása, síkosságának csökkentésére végzett tevékenység.


Általános rendelkezések


3. §


A közterületek tisztántartásáról részben Nagyszentjános Község Önkormányzata Hivatala közreműködésével, részben az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.


4. §


A közigazgatási határon belül lévő ingatlanok tisztántartási kötelezettsége - e rendeletben meghatározott kivételekkel - a tulajdonost, a kezelőt, haszonélvezőt, a másnak a használatában levő ingatlanok esetében pedig a használót, bérlőt (a továbbiakban: ingatlantulajdonost) terheli.


5. §


(1) Az építési területek és felvonulási útvonalak tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembe helyezési eljárásig a kivitelező, több kivitelező esetén a lebonyolító köteles gondoskodni. A kivitelezés megkezdésétől a birtokba vételig a terület tisztántartásáról, elkerítéséről, az építési tevékenységgel kapcsolatban keletkezett elváltozások és károk helyreállításáról a kivitelező, azután az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.


(2) Építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos közterület felbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet közterületen úgy kell elvégezni, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetést ne akadályozza. A tevékenység csak közterület-bontási hozzájárulás birtokában végezhető. Építésnél, tatarozásnál, az úttest felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok elterjedését meg kell akadályozni. A porképző anyagokat vízzel locsolni kell.


(3) A közterület-használati bérleti szerződés alapján a birtokban tartó az általa elkerített helyen tárolt építési, bontási törmeléket és a munkavégzéssel kapcsolatban keletkezett egyéb szilárd hulladékot a munkavégzés befejezésétől számított 48 órán belül köteles elszállítani. Az elkerített helyen lévő építési és bontási törmeléket úgy kell tárolni, hogy az a közvetlen környezetét ne szennyezze.


6. §


Az önkormányzati tulajdonban lévő közterületek tisztántartásával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat Hivatala közreműködésével végezteti el, így:

a) az utak, utcák, terek útburkolatainak, a közparkokban lévő és az azt szegélyező járdák tisztántartását,

b) az utcai hulladékgyűjtő edények felállítását, fenntartását, rendszeres ürítését, fertőtlenítését.


A közterület tisztán tartásának szabályai


7. §


(1) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt vagy zárt rakterű járművel szabad szállítani. Szóródó jellegű anyagok belterületen csak letakarva szállíthatók.


(2) Ha a közterületen szállított anyaggal a közterület szennyeződik (olajfolyás, sárfelhordás, anyagszóródás, stb.), a szennyeződést előidéző köteles azonnal gondoskodni annak eltávolításáról. Amennyiben a szennyeződést előidéző személy kiléte ismeretlen, úgy a szennyeződés megszüntetése a közterület kezelőjének feladata.


(3) Tilos a közterületen történő minden olyan tevékenység, ami a közterület szennyezésével jár.


8.§


(1) Közterületen, sportolásra szolgáló területen, kiránduló és táborozó helyen hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.


(2) Az utcai hulladékgyűjtőkbe a hulladékgyűjtő térfogati jellemzőitől lényegesen eltérő hulladékot (nagyméretű tárgyak), valamint lakásokban, intézményekben, kereskedelmi egységekben stb. rendszeresen keletkező kommunális jellegű hulladékot elhelyezni tilos.


(3) Közterületen szeszesital fogyasztása - kivéve szilveszterkor és a közterületen megrendezett vásárok, sport és egyéb rendezvények alkalmával, illetve szerződésben meghatározott vendéglátó teraszokon, valamint a kijelölt szabadidő-területeken - tilos.


Az élő környezet védelme


9. §


(1) Hirdetményt, plakátot felragasztani csak az erre a célra kijelölt helyen szabad. A nem a kijelölt helyen elhelyezett, továbbá az idejétmúlt, vagy megrongálódott hirdetményt az elhelyezője, az elhelyező személye ismeretének hiányában pedig – kivéve, ha a hirdetményhez fűződő érdekeltségének hiányát igazolta - az köteles a felszólításban meghatározott határidőn belül eltávolítani, akinek érdekében a kihelyezés történt.


(2) Tilos a község területén élő fákra plakát, hirdetés kiragasztása és kiszegezése, vagy az élő növényzet bármely módon történő károsítása.


(3) Tilos közterületen, természetvédelmi területen és egyéb zöldterületen az ott élő élővilág irtása, károsítása.


(4) A fás szárú növények fenntartására, kezelésére, kivágására, pótlására a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendeletben meghatározott szabályok az irányadók.


(5) Közterületen lévő növények, fák, díszcserjék kivágása, csonkítása csak engedéllyel végezhető, rongálásuk tilos.


10. §


(1) Az ingatlan telekhatárához csak olyan növényzet és csak olyan távolságra telepíthető, amely élettani sajátosságát figyelembe véve, a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, abban kárt nem okoz.


(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a tulajdonában, használatában lévő területen a biztonságos közlekedést akadályozó, közterületre (járda, úttest, stb.) benyúló növényzet gondozását, nyesését elvégezni.  



A közterületek rendje


11. §


(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni:

a) az épület tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, illetve a hó eltakarításáról,

b) az ingatlanon keletkező csapadékvíz, hólé saját területen való elvezetéséről, elhelyezéséről, illetve szakszerű, kiépített vízelvezetés megléte esetén az abba történő bevezetésről,

c) a gyalogjárdára kinyúló ágak, bokrok megfelelő nyeséséről az épület előtt lévő fák lehullott lombjának takarításáról,

d) a járdán, valamint a járda és az úttest között felburjánzó gaz eltávolításáról a burkolat rongálása nélkül,

e) az ingatlannal határos járdaszakasz, illetve ha a járda mellett területsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület,

f) a járdaszakasz melletti kiépített vagy kiépítetlen nyílt árok,

g) járda hiányában az úttestig terjedő teljes területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület gondozásáról és tisztántartásáról. Az ingatlantulajdonos gondozási és tisztítási kötelezettsége az ingatlan valamennyi oldalára kiterjed.


(2) Ha ingatlannak több közúttal is érintkezése van, az ingatlantulajdonos az az (1) bekezdésben foglalt valamennyi kötelezettségének mindegyik irányban köteles eleget tenni. 


12. §


Az intézmények, szórakozó, vendéglátó és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt az üzemeltető köteles tisztán tartani. Azok a vendéglátó egységek, üzletek, amelyek a közterületen is fogyasztható élelmiszert árusítanak, kötelesek a nyitva tartás ideje alatt a bejárat mellett hulladékgyűjtő edény kihelyezéséről, azoknak az ingatlanhoz tartozó és a szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről szükség szerint, de legalább naponta gondoskodni.


13. §


(1) A járdáról a hulladékot, illetve a szennyező anyagot közútra lesöpörni tilos. Az összegyűjtött hulladékot saját használatú tárolóedényben kell elhelyezni.


(2) Eldugulást vagy rongálódást okozó anyagot (hulladékot, törmeléket, iszaphulladékot, papírost, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot, stb.) csapadékvíz-elvezető árokba, csapadékvíz tározóba szórni, önteni vagy bevezetni tilos.


(3) Csapadékvíz elvezető árokba, csapadékvíz tározó tóba szennyvizet bevezetni tilos.


(4) A piacok és vásárterek területének folyamatos tisztántartásáról az ott keletkezett hulladékok elszállításáról, a téli síkosság elleni védelméről, a hó eltakarításáról a piacok fenntartója köteles gondoskodni.


14. §


(1) A közterület-használati bérleti szerződéssel rendelkező az elfoglalt közterületnek és 5 méteres környezetének tisztántartásáról köteles gondoskodni.


(2) A garázsok tulajdonosai, használói kötelesek a garázsok előtt lévő területet, saját használatú utat és közvetlen környezetét, a folyókákat tisztán tartani, azok gyomtalanításáról gondoskodni.


15. §


(1) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, vagy élősdiek számára tápot nyújthat, közterületen, illetve magánterületen elhelyezni, vagy elhagyni tilos.


(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles az ingatlanon a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról gondoskodni.  


Közterületek síkosság-mentesítése


16. §


(1) A tömegközlekedési eszközök által használt közutak kivételével a belterületi utakon a sóval történő síkosság elleni védekezés tilos, arra csak kizárólag környezetkímélő szóróanyagok használhatók fel.


(2) Járdákon síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül rendkívüli körülmények esetén legfeljebb 50 %-os sótartalmú szóróanyag alkalmazható. Az egy négyzetméter járdafelületre kijuttatott szóróanyagban a só mennyisége az 500 gr-ot ne haladja meg. A szóróanyag beszerzéséről és keveréséről a tisztántartásra kötelezett gondoskodik.


(3) Közlekedési útvonalakon a szóróanyagba kevert só arányát és a kiszórt anyag mennyiségét úgy kell szabályozni, hogy egy téli időszakban az egy négyzetméter útfelületre kijuttatott só mennyisége az 500 gr-ot ne haladja meg.


(4) A járdáról a havat a tulajdonos, használó minden nap reggel 8 óráig, azt követően szükség szerint köteles eltakarítani. A járda úttest felőli részén kell a havat összerakni úgy, hogy a gyalogos közlekedésre legalább 1 méter széles szabad terület maradjon.


(5) A munkagépekkel történő síkosság-mentesítés elősegítése érdekében -- vagy esetén -- időszakos megállási tilalom rendelhető el, megfelelő táblák kihelyezésével.


(6) Hórakást tilos elhelyezni:

a) közüzemi és közérdekű létesítményekre, illetve ezek köré (pl.: vízelzáró csap, közkifolyó, gázelzáró,  szeméttároló edény, közvilágítási lámpaoszlop, stb.).

b) útkereszteződésben, úttorkolatban, kijelölt gyalogátkelőhelyen,

c) kapubejárat előtt, annak szélességében,

d) járdasziget és járda közé.

e) tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél a fel- és leszállást akadályozó módon.


17. §


Ha az ingatlantulajdonos, használó a síkosság megszüntetésére, illetve a közlekedést gátló szennyeződés eltávolítására történő felszólításnak 24 órán belül nem tesz eleget, akkor a gondozatlan gyalogút tisztítását, síkosság elleni kezelését az Önkormányzat Hivatala az ingatlantulajdonos, használó költségére elvégeztetheti.



A vizek védelme


18. §


(1) Vásárok, sport és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, szeméttároló edény biztosításáról és üzemeltetéséről, illetve a rendezvény alatt és azt követően a terület, valamint közvetlenül a rendezvényt megközelítő utak tisztántartásáról, szükség esetén fertőtlenítéséről.


(2) A települések lakóterületén átfolyó élő vízfolyásokba, belvízelvezető zárt és nyitott csatornákba, valamint árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait szemét és egyéb hulladék lerakásával beszennyezni nem szabad.


(3) Közterületen az állatok által okozott szennyezés eltakarításáról az állatok gazdája, illetve megbízottja köteles gondoskodni.


(4) Ivóvizet szolgáltató kutakat csak rendeltetésszerűen szabad használni.


(5)) A közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő edényzetből hulladékot kiönteni, szétszórni tilos.


Zajvédelem szabályozása


19. §


(1) Közterületen szervezendő zenés szolgáltatást nyújtó rendezvényre minden esetben engedélyt kell kérni. A kérelem elbírálásáról a polgármester előzetes hozzájárulása alapján a jegyző dönt.


(2) A község közterületein az utcai zenélés és rendezvény nem zavarhatja a lakók nyugalmát, és nem sérthet közízlést.


(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) kormányrendelet szabályai az irányadók.    


A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése


20. §


A közterületek, a beépített és beépítetlen ingatlanok, az elhanyagolt területek rendjét az egyéb jogszabályokban meghatározottakon kívül a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén az ingatlantulajdonos és a használó ellen eljár, illetve eljárást kezdeményez.


Környezetvédelmi Alap[1]


20/A §.


(1) Nagyszentjános Község Önkormányzata Környezetvédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre azzal a céllal, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását

a)a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

b)a környezeti károk mérséklése,

c)a környezeti ártalmak megelőzése,

d)a természeti értékek megóvása,

e)a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.


(2)  Az Alap bevételi forrásai:

a) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok teljes összege,

b) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által Nagyszentjános község  területén jogerősen

     kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,

d) az Önkormányzat bevételeiből – az  éves  költségvetési  rendeletben  meghatározott –

    környezetvédelmi célokra elkülönített összeg,

e) a község közigazgatási területén kivetett természetvédelmi bírság,

f) az 1995. évi LIII. törvény 58.§ (6) bekezdése alapján az Önkormányzatot arányosan megillető

    megosztott bevétel,

g) az alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások,

h) pályázat útján elnyert összeg,

i) az Alap lekötéséből származó kamatbevételek,

j) egyéb, az alapot illető  bevétel.


(3) Az Alap bevételeit Nagyszentjános község közigazgatási területén a következő környezetvédelmi célokra kell felhasználni, más célra még ideiglenesen sem vonhatók el:

a./ a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítása, helyreállítása érdekében

b./ levegőtisztaság-védelmi célokra

c./ vízminőség-védelemre

d./ talajvédelem céljaira

e./ környezeti nevelés, oktatás, tájékoztatás céljaira

f./ környezetvédelmi felmérések, elemzések, tanulmányok finanszírozására

g./ a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzésére, fenntartására

h./ környezetszennyezést megelőző és csökkentő beruházások támogatására

i./ monitoring rendszer üzemeltetése

j./ környezetvédelmi célú rendezvények, szakmai programok költségeire

k./ környezet- és természetvédelmi célú pályázatokhoz forrás biztosítására

l./ egészségre káros közterületen növő gyomok irtására

m./ emberi egészség védelme, az életminőség javítása

n./ zaj- és rezgésvédelemre

o./ közterület tisztaság elősegítése, illegálisan kialakított hulladéklerakó helyek megszüntetése

p./ zöldfelület védelmére és tisztán tartására

q) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenységre.


(4)Az Alapba befolyt összeget, mely a (3) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül felhasználásra, lekötött betétként lehet kezelni.


(5) Az Alap pénzeszközeinek elkülönített kezelése érdekében Nagyszentjános Község Önkormányzatának  költségvetési  elszámolási   számlájához   kapcsolódó   „Környezetvédelmi   Alap”   elnevezésű 63200126-11056672 számú alszámlát tart fenn. A „Környezetvédelmi Alap” elnevezésű számlán  történik  az  alapra  befolyó  összegek  és az onnan történő kifizetések elszámolása. Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

(6) Az Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg rendelkezik és a zárszámadási rendelet elfogadásával egyidejűleg számol el.




Eljárási szabályok


21. §


(1) Aki e rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget – a közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása miatt százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható és meghatározott cselekmény végrehajtására kötelezhető. 


(2) Az eljárás lefolytatásra és a bírság kiszabására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit alkalmazva a jegyző jogosult.


(3) Aki a rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001.(XII. 21.) Korm. rendelet alapján bírsággal sújtható.


(4) A kiszabott bírság nem mentesít, az esetlegesen elkövetett súlyosabb jogszabálysértés, illetve kártérítési felelősség alól.



Hatálybalépés


22. §


(1) A Rendelet kihirdetését követő második napon lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg Nagyszentjános Község Önkormányzatának a köztisztaságról szóló az 5/2004. (IV. 09.) ÖK. rendelete hatályát veszti.


(2) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.



Nagyszentjános, 2014. július 2.



Friderics Cecília                                                Eszterbauer Erzsébet

                                        polgármester                                                         jegyző



Záradék:

A Rendeletet 2014. július 2-án kihirdettem.

Nagyszentjános, 2014. július 2.


                                                                Eszterbauer Erzsébet

                                                                           jegyző 




[1]

Módosította a 4/2016. (II.12.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2016. február 13-tól.