Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (IV.5.) önkormányzati rendelete a helyi építészeti értékek védelméről

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (IV.5.) önkormányzati rendelete
A helyi építészeti értékek védelméről

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése és a 62. § (6) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben foglaltakra a helyi építészeti értékek védelméről a következőket rendeli el:    



I.


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. §


(1) A rendelet célja Nagyszentjános község (a továbbiakban: Község) településképe, történelme, identitása szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a község építészeti örökségének, az épített környezettel összefüggő természeti elemeknek, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, védett értékeinek fenntartása és jó karbantartottságának biztosítása - különösen azon esetekben, amelyeket a műemlék védelemre vonatkozó jogszabályok nem védenek, de helyi védelemre érdemesek - továbbá a helyi védelem érdekében az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek támogatása.


(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Nagyszentjános község közigazgatási területén az építészeti örökség mindazon elemére melyet Nagyszentjános Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) épített környezetének értékeként védetté nyilvánít,


b) minden természetes és jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, melynek tulajdonában vagy kezelésében helyi védelem alatt álló létesítmény áll.


(3) A község épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül – a község kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, méltó használatuk és bemutatásuk közérdek.


(4) Helyi építészeti örökség védelmének feladata a településkép védelme, a különleges oltalmat érdemlő építészeti, építészettörténeti, régészeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, táji, természeti,  képző-, vagy iparművészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, épületek, építészeti elemek, köztéri alkotások:

a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,

b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának és karbantartásának,  hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása,

c) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésének támogatása.


(5) Az (1) és a (4) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése és feladatok ellátása érdekében az Önkormányzat rendeletével a község épített értékeit védettség alá helyezheti.


(6) A településfejlesztésben a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos községfejlesztés érdekében a rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni.


2. §


A rendelet alkalmazása során:


Védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.


Védett településkarakter: az Önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.


Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet  a terület (területrészek) használati módja.


Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek vagy az épített és természeti környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, településszerkezeti, településképi szerepük meghatározó, s amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.


Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.


Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.


Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, kisebb műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.


Védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.


Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.


Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.



II.


A HELYI VÉDELEM FAJTÁI


3. §


(1) A helyi védelem lehet:

a) helyi területi védelem (HT) 1. sz. melléklet,

b) helyi egyedi védelem (HE), 2. sz. melléklet,

melyek védelmét az 1. §-ban meghatározott célok és feladatok teljesítése érdekében az Önkormányzat elrendeli.


(2) Ha egy védett érték műemléki védettsége megszűnik a tudomásszerzéstől számított, 1 éven belül hivatalból meg kell vizsgálni, és dönteni kell a helyi védettség alá helyezésről. A döntés meghozalatáig a védett értéket ideiglenes védelem alá kell helyezni.



III.


VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS ÉS ANNAK MEGSZÜNTETÉSE


4. §


(1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.


(2) A helyi védetté nyilvánítást, illetve annak megszüntetését a község bármely lakosa és szervezete is kezdeményezheti, javaslatának részletes indoklásával. 


(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

  1. a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,
  2. a védelembe vétel indokolását,
  3. a védendő érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait,
  4. a védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait,
  5. a védendő terület esetében, annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,
  6. a védendő érték fényképét,
  7. valamint a kezdeményező nevét, és címét.


5. §


(1) Az előkészítés során a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni a 4. § (3) bekezdés szerinti tartalommal, amelyhez csatolni kell az értékvizsgálat során keletkező szakvéleményeket.


(2) A védelem alá helyezési, illetve megszüntetési eljárás kezdeményezéséről, illetve annak eredményéről az érintetteket értesíteni kell.


(3) Helyi védettség megszünésére akkor kerülhet sor, ha:

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,


(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét a hatályos jogszabályok alapján kell az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti. A védelem megszüntetését minden esetben helyben szokásos módon közzé kell tenni.



IV.


IDEIGLENES VÉDETTSÉG


6.§


(1) Az Önkormányzat, a védelemre javasolt, a rendelet hatálya alá tartozó értéket  legfeljebb egyéves, határozott időtartamra, határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti

  1. a 3. § (2) szerinti esetben,
  2. a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
  3. ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.


(2) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


(3) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló 4.§ (2) bekezdése szerinti rendelet hatálybalépésével, illetve az elutasításról szóló határozat meghozatalával.


(4) Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről az érintetteket értesíteni kell.



V.


A VÉDETT ÉRTÉKEK FENNTARTÁSA


7. §


(1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.


(2) A tulajdonos állagmegóvási kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.


(3) A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.


8. §


(1) Az Önkormányzat helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat.


(2) Az (1) bekezdés szerinti keretösszeg felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.



VI.


VÉDETT ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK


9. §


  1. Helyi védelem alatt álló építményt, épületegyüttest, kertet, parkot érintő bármilyen építési – felújítási, helyreállítási, átalakítási - munkához, a rendeltetés teljes vagy részleges megváltoztatásához, árnyékoló, cégér egyéb tartozék elhelyezéséhez az elsőfokú építési hatóság előzetes engedélye szükséges.


  1. A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelemhez benyújtandó tervdokumentációnak – a hatályos jogszabályokban foglaltakon kívül - tartalmaznia kell:

a) amennyiben rendelkezésre áll, az eredeti állapot dokumentációja,

b) fénykép-dokumentációja,

c) a tervezett átalakítási munka eredményeként megvalósuló látványtervet, annak leírását.


10.§


Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota veszélyt jelent.


11.§


(1) A védett természeti területen végzett munka az épületeket, a természeti környezetet nem veszélyeztetheti, a terület jellegét nem változtathatja meg.


(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak sérülnek, az köteles az eredeti állapotot helyreállítani, akinek a munka elvégzése érdekkörébe tartozott.



VII.


A VÉDETT ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA


12. §


A védett értékekről az Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet, amelynek tartalmaznia kell:

  1. a védett érték megnevezését,
  2. a rendeltetés és használati mód megnevezését,
  3. pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám stb.),
  4. tulajdonos, kezelő nevét, címét,
  5. a védelemre javaslatot tevő személy, szerv nevét,
  6. a védelmet megállapító önkormányzati rendelet számát, időpontját,
  7. a védelem indokolását,
  8. a védett érték fotódokumentációját,
  9. helyszínrajzot,
  10. minden olyan adatot, mely az érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást végző szükségesnek tart.



VIII.


A VÉDETT ÉRTÉK MEGJELÖLÉSE


13. §


(1) A védelem alatt álló építményt, vagy természeti értéket táblával is meg kell jelölni. A jelzés elhelyezéséről az Önkormányzat gondoskodik.


(2) A mindenkori tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.


(3) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.


IX.


VÉDETT ÉRTÉKEK SZEREPE AZ OKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN


14.§


Az építészeti és természeti értékek szemlélet-, illetve jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében törekedni kell arra, hogy a védett értékek és a velük kapcsolatos ismeretek a helyi oktatásban és közművelődésben helyt kell kapjanak.



X.


VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


15. §


(1) A Rendelet a kihirdetése napját követő harmadik napon lép hatályba.


(2) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


Nagyszentjános, 2014. április 5.



Friderics Cecília                                                Eszterbauer Erzsébet

                                        polgármester                                                         jegyző



Záradék:


A Rendeletet 2014.április 5-én kihirdettem.


Nagyszentjános, 2014. április 5.

                                                                     Eszterbauer Erzsébet

                                                                               jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1 melléklet
21.1 KB
1.melléklet
180.01 KB
2.melléklet
148.86 KB