Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni támogatásokról és ellátásokról

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni támogatásokról és ellátásokról

Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 32. cikk (2) bekezdésében valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8 és 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bek.  b) pontjában, 26. §- ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)–(2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló az 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében és 131.§ (1) bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:


I. Fejezet


Általános rendelkezések


A rendelet célja



1.§ E rendelet célja, hogy meghatározza

  1. Nagyszentjános község lakossága szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében a helyi önkormányzat által biztosított települési támogatás,
  2. a gyermekek védelme, veszélyeztetésének megelőzése és megszüntetése érdekében a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátások, valamint   
  3. a település népességmegtartó erejének fokozása, a lakónépesség számának növelése és az itt élők vagy letelepedni szándékozók lakáshoz jutásának elősegítését célzó önkormányzati támogatási formák 

megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.


A rendelet hatálya


2.§  (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed

  1. a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében Nagyszentjános község közigazgatási területén életvitelszerűen élő, ott állandó bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: Szt.)  3. §(1) –(3) bekezdésében meghatározott személyekre,
  2. a gyermekjóléti alapellátások tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló az 1997. évi XXXI. törvény  (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyekre,
  3. a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények szolgáltatásait igénybe vevő gyermekekre és azok törvényes képviselőire,
  4. a Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény szolgáltatásait a Bakony-ér Többcélú Társuláshoz tartozó településeken igénybe vevő természetes személyekre,
  5. az önkormányzat saját bevételei terhére nyújtott kiegészítő támogatásai tekintetében Nagyszentjános község közigazgatási területén az egyes támogatásokra vonatkozó külön szabályoknál meghatározott ideje életvitelszerűen Nagyszentjánoson élő, ott állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személyekre.

(2) Az Önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak települési támogatást, étkezést biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.


Támogatások, ellátások megállapításának közös szabályai


3.§ (1) A Képviselő-testület a rendelet 7-8. §§-ban meghatározott ellátási formák megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének kötelezésére vonatkozó hatáskörét – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével -  a polgármesterre ruházza át. A polgármester döntése ellen a Képviselő-testülethez lehet a fellebbezést benyújtani.


(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester a soron következő rendes testületi ülésen írásban tájékoztatást ad. 


 (3) A képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben, ha azt a környezettanulmány alátámasztja, évente egy alkalommal

a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli vagy természetbeni   települési  támogatást állapíthat meg azon kérelmező számára is, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a jogosultság megállapításához szükséges jövedelemhatárt legfeljebb 2000 Ft-tal meghaladja;

b) a helybenlakásra vonatkozó feltételek teljesülésére tekintet nélkül letelepedési támogatást állapíthat meg azon kérelmező számára, akinek letelepedéséhez a településnek fontos érdeke fűződik.


(4) A települési támogatásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban, illetve háztartásban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, rászorultságát egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy az a jogszabályi keretek között a támogatásban részesülő létfenntartási és lakhatási körülményeit érdemben javítsa.


4.§ (1) A  szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmeket írásban a pénzbeli és természetbeli szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) kormányrendelet előírásai szerinti adattartalommal kell benyújtani.  


(2) A támogatásra vagy ellátásra történő jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, a szükséges igazolásokat mellékelni, vagy annak hivatalból történő megkéréséhez hozzájárulni.


(3) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

a)munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás,

b)vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

c)nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi

nyugdíjszelvény,

d)családtámogatási ellátások esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás,

e)gyermektartásdíjat  a  felvett  vagy  megfizetett  tartásdíj  összegét  igazoló  postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős  bírói  ítélet,  vagy  a  szülők  között  létrejött  megállapodás  és  a  kötelezett jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata,

f)munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozat,

g)bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződés,

h)ösztöndíjról  a  közép-vagy  felsőoktatási  intézmény  által  kiállított  igazolás, bankszámlakivonat, vagy a kifizető igazolása,

i) amennyiben  az  ellátást  kérő  jövedelemmel  nem  rendelkezik,  úgy  az  állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködési megállapodás,

j)az a)-i)  pontba  nem  tartozó  jövedelem  esetén  a  jövedelem  típusának  megfelelő igazolás.


(4) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.


(5) A jövedelem számításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.


5. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Közös Önkormányzati Hivatal megkeresheti

a)az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) a munkáltatót.


(2)  A  Közös Önkormányzata  Hivatal  a  döntés előkészítése  során  környezettanulmányt  készíthet  a

kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében, de elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő  családoknál  a  gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is. Amennyiben már korábban, de legfeljebb 6 hónappal a kérelem beadását megelőzően már készült környezettanulmány, úgy a döntés során azt lehet alapul venni. 


(3)  Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az eljáró hatóság vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele  közös  háztartásban  élő  közeli hozzátartozója tulajdonában  álló  vagyon  fenntartási  költségeit  igazoló  dokumentumok benyújtására.


6. § A jogosulatlanul és a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésének elrendelése esetén polgármester az Szt. 17. § (5) bekezdése szerint jár el. 


Az ellátások és támogatások formái



7.§ (1) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások:

a) ápolási célú települési támogatás,

b) jövedelempótló  települési támogatás,

c) temetés céljából nyújtott települési támogatás,

d) születési támogatás

e) beiskolázási támogatás

f) életkezdési támogatás,

g) letelepedési támogatás.

h) rendkívüli települési támogatás.


(2) Szociális rászorultságtól függő természetben nyújtott ellátások

a)  helyi lakásfenntartási támogatás,

b) helyi gyógyszertámogatás,

c) köztemetés,

d) tehetséges fiatalok támogatása.


(3) Szociális rászorultságtól függő személyes gondoskodást nyújtó ellátások

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés.


8.§(1) Szociális rászorultságtól független természetbeni ellátásként a képviselő-testület  gyermekétkeztetési támogatást biztosít.


(2)Szociális rászorultságtól függetlenül nyújtott személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások

a) gyermekjóléti szolgáltatás,

b) gyermekek napközbeni ellátása,

c) egyéb személyes gondoskodást biztosító szolgáltatások (életviteli vagy nevelési tanácsadás, pszichológiai szolgáltatás, mediáció).


II. Fejezet


Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások


Ápolási célú települési támogatás


9. § (1) Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végző nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: 

a) az igénylő egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

b) az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200%-át, és vagyonnal nem rendelkeznek;

c) az igénylő nem jogosult az Szt. 41.§-a alapján ápolási díjra;

d) az igénylő és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.


(2) Az ápolási célú települési támogatás folyósítása alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.


(3) Az ápolási célú települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.


(4) Az ápolási célú települési támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.


10. § (1) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát meg kell szüntetni

a) ha az ápolt elhalálozik, a halál bekövetkeztének napját követő hónap utolsó napjával;

b)az ápolt személy kérelmére azon hónap utolsó napján, melyben a kérelmet előterjesztették;

c) ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, azon hónap utolsó napján, melyben a mulasztás a hatóság tudomására jut.


(2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha bizonyítottan több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen: a megfelelő - legalább napi egyszeri - meleg étel biztosításáról, gyógyszerhez való hozzájutásáról,

b) az ellátott megfelelő higiéniás körülményeinek biztosításáról, különösen: az ápolt fürdetéséről, mosdatásáról és az ápolt és környezetének az ápolt állapotához mért tisztán tartásáról,

c) az esetleges veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.


(3) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a családgondozó ellenőrzi, nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt, ismertetve a kötelezettség megszegésének körülményeit, az ápolt állapotát.


Jövedelempótló települési támogatás


11. § (1) Jövedelempótló  települési támogatás  állapítható meg annak a személynek, aki 

a) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud,

b) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

    

(2) A jövedelempótló települési támogatás annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át és a közös háztartásban, illetve családban élők vagyona nem haladja meg az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket.


(3)Jövedelempótló települési támogatás adható alkalmanként és havi rendszerességgel:

a) az egyszeri alkalommal nyújtott támogatás legalább 3.000 Ft, legfeljebb 10.000 Ft  lehet,

b) a havi rendszerességgel nyújtott ellátás összege legalább havi 1.000 Ft, legfeljebb havi 3.000 Ft lehet, minimum 6, maximum 12 hónapi időtartamra állapítható meg.


(4) A jövedelempótló települési támogatás összege családonként éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.


12. § (1) A jövedelempótló települési támogatást természetbeni ellátásként akkor kell megállapítani, ha

a) a kérelem erre irányul,

b)az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy az ellátás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.    


(2) A természetben nyújtott települési támogatás formája élelmiszercsomag, vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet. 


Temetés céljából nyújtott települési támogatás


13. § (1) Temetés céljából nyújtott települési támogatás nyújtható az elhunyt hozzátartozójának, vagy a temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.


(2) A támogatás feltétele, hogy a temettető családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő estén a 300%-át.


(3) Nem állapítható meg temetés céljából nyújtott települési, ha a hozzátartozó a hadigondozásról szóló l994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.


(4)  A temetés céljából nyújtott települési támogatás összege 25.000 Ft.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.


Születési támogatás


14. § (1) Az önkormányzat születési támogatásként települési támogatást nyújt a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások fedezetére.


(2) A születési támogatás nyújtásának feltétele, hogy legalább az egyik szülő a szülést, illetve az örökbefogadást megelőzően egy évvel  Nagyszentjánoson állandó lakóhellyel rendelkezzen, továbbá a gyermek megszületéskor vagy örökbefogadásakor lakóhelyként  Nagyszentjános község közigazgatási területén található lakóhely kerüljön bejegyzésre a lakcímnyilvántartásba.


(3) A gyermekszületési támogatás annak a szülőnek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg. Az egy főre jutó jövedelem számításakor a Gyvt. 19.§ (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.


(4) A születési támogatás összege gyermekenként 10 000 Ft, gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 15 000 Ft.


(5) A támogatásra irányuló kérelmet a gyermek születését megelőző 30. naptól a gyermek születését, örökbefogadását követő 6. hónap utolsó napjáig lehet benyújtani. A határidő jogvesztő.


(6) A születés előtt benyújtott kérelemhez csatolni kell a szülés várható időpontjára vonatkozó orvosi igazolást, születés után benyújtott kérelem esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonatát (vagy annak hiteles másolatát), örökbefogadás esetén a gyámhivatal jogerős határozatát, továbbá

a) a család havi jövedelmét igazoló 3 hónapnál nem régebbi okiratokat, és

b) a szülő nyilatkozatát, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli.


(7) A támogatás kizárólag babakelengye (ruhanemű, etetőeszközök), anyatejpótló speciális tápszerek, anyatej helyettesítő tápszerek, a csecsemő számára készített egyedi magisztrális gyógyszertári készítmények, bababútor, babakocsi, babaápolási termékek beszerzésére használható fel. A jogszerű felhasználást a támogatás odaítélését követő 60 napon belül számlákkal igazolni kell.


Beiskolázási támogatás


15.§ (1)A képviselő-testület beiskolázási támogatást nyújt a nappali tagozatos (általános, közép-és szakiskolás), Nagyszentjánoson bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen Nagyszentjánoson tartózkodó tanuló részére, akinek

a) az egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg, vagy

b) családjában tartósan beteg gyermeket nevelnek.

(2) A kérelem  benyújtási  határideje  a  tárgyév  július 31.  napja.  A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A kérelemhez csatolni kell a lakcímkártya másolatát, illetve a törvényes képviselő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyermek életvitelszerűen Nagyszentjánoson lakik, továbbá a tanulói jogviszony igazolását.

(4)A támogatás összege gyermekenként 3.000 Ft, gyermeket egyedül nevelő szülő esetén 5 000 Ft.

(5) A támogatás kizárólag tankönyv, taneszközök vagy az iskolai testneveléshez szükséges sportfelszerelés beszerzésére használható fel. A jogszerű felhasználást a támogatás odaítélését követő 60 napon belül számlákkal igazolni kell.


Életkezdési támogatás


16.§ (1) A Képviselő-testület a gyermek születésére tekintettel egyszeri, több részletben folyósított támogatást nyújt a nagyszentjánosi állandó bejelentett lakóhelyén legalább 12 hónapja életvitelszerűen  tartózkodó,  a  gyermeket  saját  háztartásában  nevelő törvényes képviselő részére.  Az életvitelszerű tartózkodás tényét a Védőnői Szolgálat igazolja.

(2) Az életkezdési támogatás annak a törvényes képviselőnek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg. Az egy főre jutó jövedelem számításakor a Gyvt. 19.§ (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(3) A támogatást a 2015. december 31-ét követően született gyermek születését követő egy éven belül lehet igényelni.

(4)  A kérelemhez  csatolni  kell  a  gyermek  születési  anyakönyvi  kivonatának  másolatát, valamint a törvényes képviselő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli.

(5)  A támogatás mértéke gyermekenként egységesen 40.000,-forint, melyből 20.000 Ft-ot az újszülött gyermek részére megnyitott, a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény szerinti Start-számlára kell utalni a kérelem elbírálását követő 15 napon belül. Ennek érdekében a törvényes képviselő köteles a kérelemben megjelölni az átutalás végrehajtásához szükséges azonosító  adatokat.

(6) Az életkezdési támogatás összegéből  10.000,- Forint támogatás kerül a Start-számlára átutalásra azon év szeptember 15-ig, amely évben a gyermeket a nagyszentjánosi Tarka Lepke Óvodába beíratják, illetve további 10. 000, - Forint azon év szeptember 15-ig, amely évben a gyermeket a Nagyszentjánosi Hunyadi Mátyás Általános Iskolába beíratják.

(7) Az (1) bekezdés szerinti támogatásra egy gyermekre tekintettel csak egy személy jogosult.


Letelepedési támogatás



17.§ (1) A Képviselő-testület az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében meghatározott keret erejéig letelepedési támogatást nyújt azon igénylőnek, akik Nagyszentjános  község közigazgatási területén  új lakáscélú ingatlant építenek, új vagy használt ingatlant vásárolnak, illetve meglévő lakásukat bővítik és

a) a kérelmező nem töltötte be a kérelem beadásának időpontjában a 40. életévét

b) a kérelmező és a vele együtt költöző családtagok egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500%-át.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában

a) lakáscélú ingatlan: a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:

aa) legalább a költöző személyek számához igazodó, a 2. mellékletben meghatározott jogos lakásigény alsó határával megegyező számú, 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,

ab)közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,

ac)egyedi fűtési móddal rendelkezik,

ad) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, és

ae)közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településrészen közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

b)Új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles lakáscélú ingatlan.

c) lakásbővítésnek minősül

ba) a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is;

bb) emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás,

bc) a lakás komfortfokozatának vagy energiahatékonysági szintjének növelését szolgáló felújítás.

(3) Nem adható letelepedési támogatás, ha 

a) az igénylőnek az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása van,

b)a támogatást a család jogos lakásigénye mértékének felső határát meghaladó szobaszámú lakás építéséhez vagy vásárlásához kéri.

(4) A támogatást a 2015. december 31-ét követően lakhatás céljából jogszerűen birtokba vett ingatlan után a birtokba lépést követő egy éven belül lehet igényelni.

(5)A jogos lakásigény és az egy főre jutó nettó jövedelem meghatározásánál kérelemre az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba lehet venni. A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek esetében 4 év, két születendő gyermek esetében 8 év. A határidőt új lakóház építése esetén a lakhatási engedély kiadásának napjától, újépítésű lakóingatlan vásárlása esetén az adásvételi szerződés aláírásának dátumától kell számolni.

(6) Ha a kérelmező által nyilatkozatban vállalt gyermekek  a  gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő leteltéig  - a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem születnek meg, a kérelmező köteles visszafizetni az Önkormányzat részére a támogatást.

(7) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámhatósági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát az önkormányzat részére a  gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő kettő évvel meghosszabbodik.

18.§ (1) A letelepedési támogatás 200.000 Ft egyszeri, vissza nem térítendő támogatás.

(2) A kérelmező csak egy alkalommal részesíthető támogatásban.

(3)  A kérelmező a letelepedési támogatást a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben köteles visszafizetni az önkormányzat részére, amennyiben a kérelem elbírálását követő 5 éven belül az ingatlant - amelyre tekintettel a letelepedési támogatást megítélték számára – elidegeníti, birtokából kikerül. Az ingatlan tulajdonjogának változását annak megtörténtétől számított 15 napon belül köteles írásban bejelenteni.


Rendkívüli települési támogatás


19.§ (1) Kivételes méltánylást érdemlő esetben a jövedelmi viszonyoktól függetlenül rendkívüli létfenntartási gondok enyhítése céljából rendkívüli települési támogatásban részesíthető az, aki (különösen elemi kár, baleset, terhére elkövetett bűncselekmény vagy egyéb hasonló körülmény bekövetkezése miatt) rendkívüli élethelyzetbe került, és segítség nélkül a létfenntartása veszélybe kerülne.

(2) Összege legalább 5.000 Ft, de éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát.

(3) A rendkívüli települési támogatás megállapítása esetén a támogatás iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell. 


III. Fejezet


Szociális rászorultságtól függő természetben nyújtott ellátások


Helyi lakásfenntartási támogatás


20. § (1) Helyi lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában a lakhatással összefüggő rendszeres kiadásokhoz, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, csatornahasználat és szemétszállítás díjának támogatására vagy fűtéstámogatásként tüzelőolaj, fa, szén valamint PB gáz beszerzésére nyújtható hozzájárulás.


(2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének családban élő esetén 200%-át, egyedül élő esetében a 250 %-át nem haladja meg.


(3) A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege,

a) ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén 120%-át nem haladja meg, 10.000,-Ft,

b) ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-ánál, egyedül élő esetén 120 %-ánál magasabb,  5000,-Ft.


(4) A helyi lakásfenntartási támogatás minimum hat hónapra, maximum egy évre állapítható meg. Fűtéstámogatásra legfeljebb hathavi támogatásnak megfelelő egyösszegű támogatás állapítható meg.


21. § (1) Aki a helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult, az köteles gondoskodni:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház (a továbbiakban együtt: épület) legalább heti egy alkalommal történő takarításáról,

b) az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan megszüntetéséről,

c) az épülethez tartozó udvar, kert gondozásáról,

d) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, és

e) az ingatlan előtti járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról (a továbbiakban együtt: lakókörnyezet rendben tartása).


(2) Az (1) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a polgármesternek – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.


Helyi gyógyszertámogatás


22. § (1) Egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult, és akinek

a) az egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át meghaladja.

(2) Egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás legalább három, legfeljebb 12 hónap időtartamra állapítható meg, és éves szinten nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) Az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való hozzájárulás iránti kérelem kötelező melléklete a háziorvos és / vagy a kezelőorvos által felírt rendszeresen vagy esetenként szedett gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök költségeinek összegéről szóló igazolás. 


Köztemetés


23. § (1) A polgármester saját hatáskörben – államigazgatási hatósági ügyben – eljárva gondoskodik az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) A temetési költségeket az elhalt lakóhelye szerinti önkormányzatnak kell megtéríteni, illetve helyi lakosnál hagyatéki teherként a közjegyzőnél be kell jelenteni, vagy a temetésre köteles személyt kell a költségek megfizetésére kötelezni.

(3) Közköltségen a legolcsóbb temetés rendelhető el.

(4) A Képviselő-testület a köztemetés költségének megtérítésére méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

(5) A költségek megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett

a) hajléktalanná vált,

b) rendkívüli méltánylás térdemlő körülmények fennállása esetén, ha költségek megtérítése a kötelezett megélhetését ellehetetlenítené.


24. §(1) A költségek megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át nem haladja meg.

(2) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-áig terjedhet.

(3) A költségek megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.

(4) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően:

a) 50 000 forintig                         3 hónap,

b) 50 001-100 000 forintig            6 hónap,

c) 100 000 forint felett                 8 hónap.

(5) A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani.


Tehetséges fiatalok támogatása


25.§ (1) Az Önkormányzat a településen élő, a tudomány, a sport és a művészetek területén – huzamosabb ideje eredményeket felmutató – kimagaslóan tehetséges, szociálisan rászoruló fiatalok támogatására, előmenetelének biztosítására az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében meghatározott keret erejéig kérelemre természetbeni támogatást nyújt.

(2) A támogatás maximális mértéke az éves keretösszeg 10%-a.

(3) Kérelem benyújtására jogosult az a fiatal:

a) akinek családjában  az egy főre számított jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg, és

b)az (1) bekezdésben meghatározott területek valamelyikén, legalább 2 éves, dokumentumokkal is alátámasztott – díjjal, kitüntető címmel, helyezéssel, stb. rendelkezik – tapasztalattal és elismertséggel bír,

c) a támogatást valamilyen programon (pl.: verseny) való részvétel megvalósításához, vagy magasabb fokú tanulmányi előmenetelével kapcsolatosan felmerülő eszköz- és költségigény finanszírozásához igényli,

d) a c) pontban meghatározott célok megvalósítására fordítandó összeg (teljes költségvetés) legalább 10%-ával rendelkezik, saját forrásként.

(4) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

a) pedagógus/szakvezető támogató levelét, ajánlását, az intézményvezető/szervezet vezetőjének hivatalos (bélyegző lenyomattal, aláírással ellátott) igazolásával ;

b)korábban elért elismerések, díjak felsorolását, továbbá az azokat igazoló dokumentumok másolatát;

c) részletes költségvetést és

d) nyilatkozatot a 10%-os mértékű saját forrás biztosításáról.


IV. Fejezet


Szociális rászorultságtól függő személyes gondoskodást nyújtó ellátások


Szociális étkeztetés


26.§ (1)  A szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichiátriai betegségük,

e) szenvedélybetegségük, vagy

f) hajléktalanságuk miatt.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes és betegségét szakvéleménnyel igazolni tudja.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik vagy bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.


27.§ (1) A szociális étkeztetést a Képviselő-testület a Tarka Lepke Óvodában működtetett konyha mindenkori üzemeltetője útján biztosítja.

(2)Az étkeztetés történhet

a) elviteli lehetőséggel,

b) indokolt esetben házhoz szállítással.

(3) A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza. 


Házi segítségnyújtás


28.§ (1) A Képviselő-testület a házi segítségnyújtás feladatainak ellátását a Bakony-ér Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény útján biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtás ellátásért fizetendő díjat a 1. melléklet tartalmazza.


Családsegítés 


29.§ A Képviselő-testület az Szt. 64. § - ában meghatározott családsegítés feladatainak ellátását a Bakony-ér Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény Család- és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja.


V. Fejezet


Szociális rászorultságtól függetlenül nyújtott természetbeni támogatás


Gyermekétkeztetési támogatás


30.§ (1) A Képviselő-testület a településen működő köznevelési intézmények (óvoda, iskola) szolgáltatásait igénybe vevő gyermek, tanuló részére, amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, illetve a Gyvt. 151.§ (5) bekezdés c)-d) pontja szerinti normatív gyermekétkeztetési kedvezményre nem jogosult, a 3. melléklet szerinti szolgáltató által meghatározott díj és a térítési díj különbözetének megfelelő összegű gyermekétkeztetési támogatást biztosít.

(2) A gyermekétkeztetési támogatást a közétkeztetést biztosító szolgáltató részére közvetlenül fizeti ki az üzemeltető-szolgáltató adatközlése alapján.


(3) A szolgáltatást igénybe vevő a térítési díjat havonta előre, a hónap 15-ig köteles megfizetni. Az igénybe nem vett ellátásért fizetett díjat a következő havi díjba be kell számolni, vagy az ellátás megszűnése esetén a jogosultnak vissza kell fizetni.


VI. Fejezet


Szociális rászorultságtól függetlenül nyújtott személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások


Gyermekjóléti szolgáltatás


31.§ A Képviselő-testület a Gyvt. 39-40.§. szerinti feladatokat a Bakony-ér Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény Család- és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja.


Gyermekek napközbeni ellátása


32.§ (1)  A Képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását

a) családi napközi

b) óvodai nevelés

keretében biztosítja.

(2) A családi napközi ellátást a Bakony-ér Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény Fürge Róka Családi Napközije útján, az óvodai ellátást a Tarka Lepke Óvoda útján biztosítja.

(3) A gyermekek napközbeni ellátásnak igénybevételére irányuló kérelmet a családi napközi vezetőjénél, illetve az óvodavezetőnél kell benyújtani.

(4) A Képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjait az 1. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.


Egyéb személyes gondoskodást biztosító szolgáltatások


33.§ A Képviselő-testület kiegészítő szolgáltatásként a Bakony-ér Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény útján életviteli vagy nevelési tanácsadást, pszichológiai tanácsadást és a mediációs problémamegoldást biztosít, melyek térítési díját az 1. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.


VI. Fejezet


Záró rendelkezések


34. § (1) A Rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. május 1-jén lép hatályba, e rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 11/2015. (V. 4.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(2) A 30.§ (3) bekezdés 2016. augusztus 1-jén lép hatályba.


Nagyszentjános, 2016. április 27.



Friderics Cecília s.k.

polgármester


Törökné dr. Csölle Katalin s.k.

jegyző



Záradék: A rendeletet 2016. április 29-én hirdettem ki.


Nagyszentjános, 2016. április 29.   



Törökné dr. Csölle Katalin s.k.

jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1.melléklet
345.75 KB
2.melléklet
175.5 KB
3.melléklet
177.1 KB